Oroszország 2008-ban 801 millió dollárért importált baromfitermékeket az Egyesült Államokból, és ezzel az amerikai baromfiipar legnagyobb külpiaca volt. A január eleje óta érvényes orosz tilalom elsősorban az amerikai exportőröket érinti, mivel az Egyesült Államokban elterjedt gyakorlat, hogy klórtartalmú fertőtlenítőkkel kezelik a vágott szárnyasokat. Az orosz egészségügyi főhatóság vezetője, Gennagyij Onyiscsenko korábban azt mondta, hogy a tilalom nem vonatkozik az Európai Unióból származó importra, mert ott már nem engedélyezik a felületi szennyeződések eltávolításához klór használatát. Az amerikai mezőgazdasági miniszter most utalt arra, hogy tudomása szerint számos orosz feldolgozóüzemben szintén használnak klóros anyagokat, úgyhogy a tilalom számukra is bonyodalmat okoz, de legalábbis nem igazságos csak a külföldi szállítókat büntetni. Az amerikai álláspont szerint a klóros tisztítás egyébként is biztonságos és hatékony módszer, és az orosz aggodalom meghaladja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagországaiban szokásos tudományos szabványokat. Oroszország azonban még nem tagja a WTO-nak, úgyhogy ott nem lehet panaszt tenni ellene — elemzők szerint eggyel több ok, hogy az Egyesült Államok segítse Oroszország WTO-csatlakozási folyamatának befejezését.

Kevesebb magyar bor

Az éves átlagnál valamivel kevesebb, 3—3,5 millió hektoliter bor érik a pincékben a 2009-es szüretet követően, miközben a magyarországi borfogyasztás egyes becslések szerint átlagosan évente hárommillió hektoliter. A kevesebb alapanyag ellenére a szőlő felvásárlási ára nem emelkedett, hanem még az egy évvel korábbi — nem túl magas — összeghez képest is csökkent. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint a piaci feszültségek egyik oka a szűkös hitelforrás. Ennek következménye az is, hogy jó néhány termelő jelentős csúszással vagy egyáltalán nem kapta meg a felvásárlóktól a pénzét. Egyébként is rendkívül alacsony volt a szőlő felvásárlási ára. A fehér szőlő kilójáért 35—40, a kékszőlőért 70—75 forintot kínáltak a felvásárlók. A magyarországi piacra ugyanakkor nyomást gyakorol az egyre növekvő borbehozatal is. Egyes pincészetek az olcsó olasz nedűt választották a magyar helyett, amivel elkerülhetik a készletek finanszírozásának terhét. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat mintegy 400 000 hektoliter olasz bor magyarországi behozatalát valószínűsíti. Ez a nagyságrend már alkalmas a hazai borpiac megzavarására.

Növekvő erdőterület Kárpátalján

Kárpátalján az elmúlt fél évszázadban közel tíz százalékkal nőtt az erdővel borított terület aránya, amely a 2009. évi adatok szerint meghaladja az 52 százalékot. Valerij Murga, a Kárpátalja megyei erdő- és vadgazdálkodási főosztály vezetője a tavalyi évet értékelő sajtótájékoztatóján elmondta: a megyében az erdők területe jelenleg 659 700 hektárt tesz ki. A szakember azt is közölte, hogy a kárpátaljai erdők az állam tulajdonában vannak, hozzátéve, hogy a megye erdőalapjának 71 százalékát az erdőgazdálkodási állami bizottság, 13,8 százalékát az agrárpolitikai (mezőgazdasági) minisztérium, 11,4 százalékát a természet- és környezetvédelmi tárca, 1,9 százalékát a helyi önkormányzatok, míg 1,4 százalékát a védelmi, 0,5 százalékát pedig az oktatási minisztérium kezeli. Kárpátalján az erdőterület 43,1 százalékán, azaz 212,9 ezer hektáron engedélyezett a fakitermelés — jelezte Murga. A régióban tavaly több mint 2230 hektáron ültettek erdőt, és kevesebb mint egymillió köbméter fát, vagyis az éves növekmény alig egyharmadát termelték ki. Kárpátalja egyébként az egyetlen ukrajnai megye, amely része a fatermékek átfutását az erdő és a végső felhasználó között nyomon követő nemzetközi FSC (Felelős Erdőgazdálkodási Tanács) minősítési rendszernek.