A magyar lakosságnak csak a töredéke számol azzal, hogy egy év múlva javul az anyagi helyzete. A túlnyomó többség úgy véli, hogy általában véve is rossz irányba mennek az ország dolgai, bár észrevehető némi javuló tendencia — derült ki a Tárki és az [origo] felméréséből. A teljes felnőtt lakosság mindössze 15 százaléka számít anyagi gyarapodásra a következő egy évben, 42 százalék úgy véli, tizenkét hónap múlva rosszabb lesz az anyagi helyzete, mint 2009 végén volt.
Nincs megállapodás, folytatódik a sztrájk
Folytatódik a sztrájk a BKV-nál, mert a tegnapi egyeztetésen sem sikerült megállapodnia a munkabeszüntetésben részt vevő tizennégy szakszervezetnek és a vállalat menedzsmentjének a kollektív szerződésről. Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője közölte, hogy a sztrájk mögött nem állnak politikai erők, a szakszervezetek kizárólag a dolgozók érdekeit képviselik. * A miniszterelnök szerint nem sztrájkolnak, hanem zsarolnak a BKV szakszervezetei. Bajnai Gordon azt mondta, sztrájkolni Magyarországon mindenkinek van joga, de azt is hozzátette: azt gondolja, hogy ami itt történik, az nem sztrájk, hanem zsarolás, hiszen a BKV egy közszolgáltató cég, és rajta kívül más nem tudja megoldani azt, hogy milliók eljussanak a munkahelyükre.
Haiti: segítség és fosztogatás
A világ minden tájáról érkezik a segítség Haitire; az Egyesült Államok tegnap, két nappal a karib-tengeri szigetországot sújtó nagy erejű földrengés után jelentős segélycsomagot ajánlott fel. Barack Obama amerikai elnök bejelentése szerint kormánya százmillió dollárt költ a Haiti megsegítését célzó azonnali segélyakcióra. A segélyszervezeteknek ugyanakkor óriási logisztikai feladattal kell megbirkózniuk; a főváros, Port-au-Prince nemzetközi repülőterén nem üzemel az irányítótorony, és a kikötő is használhatatlan, mert mindhárom daruja romba dőlt a földrengésben. Mintegy háromezer rendőr és nemzetközi békefenntartó takarítja el a szemetet, irányítja a forgalmat és őrzi a biztonságot a fővárosban — a rengés után ugyanis azonnal megkezdődtek a fosztogatások. Az országban szolgálatot teljesítő ENSZ-békefenntartók segítenek a helyi lakosoknak az áldozatok felkutatásában. A mentést nagyon nehezíti a munkagépek hiánya.
Hegymászó prágai polgármester
Valószínűleg megmászta az Antarktisz legmagasabb hegycsúcsát a prágai főpolgármester, de ezt senki sem tudja biztosan, mert Pavel Bem nem hajlandó elárulni, hol töltötte téli vakációját. Az Aktualne.cz internetes újság szerint szabadsága alatt Pavel Bem ,,valószínűleg" felmászott az Antarktisz legmagasabb csúcsára, a 4897 méteres Vinson-hegyre. A hírportál szerint már csak e hegy megmászása hiányzott Prága első emberének ahhoz, hogy bekerüljön az összes kontinens legmagasabb pontját (összesen hét hegycsúcsot) meghódítók elitklubjába. A hírportálnak sem a polgármester felesége, sem munkatársai nem árulták el, hol tölti szabadságát. A városháza csak annyit közölt, hogy a hegyekben van, síalpinizmust és hasonlókat végez. Pavel Bem december végén tűnt el, és több mint egy héten át elérhetetlen volt mobiltelefonon, akárcsak Rudolf Svaricek utazó és alpinista, akivel a polgármester 2007-ben megmászta a világ legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet; az Aktualne.cz ebből vonta le a következtetést, hogy Bem begyűjtötte az utolsó hiányzó ,,trófeát" is.
