A könyv első részében egy 16. századi csíksomlyói, állatgyógyászattal foglalkozó kézirat olvasható a csíkszeredai dr. Rácz László, valamint a budapesti állatorvos-tudományi egyetem címzetes tanára, dr. Karasszon Dénes és a Magyar Állatorvosok Világszervezetének elnöke, dr. Szieberth István úttörő munkájának eredményeként. E rész igen nagy szakmatörténeti jelentőséggel bír, hiszen ez a Székelyföld legrégebbi írásos állatgyógyászati feljegyzése. A könyv második részében dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője mintegy huszonöt évi gyűjtőmunkáját összegezi. A témakör felöleli a 16—17. századtól egészen 1928-ig terjedő időszakot, de kiemelten kezeli az ozsdolai Bende Árpád, a gelencei Bálint Mihály, a málnási Török György és még sok más állatgyógyász 1950—1980 közötti sors- és témameghatározó szerepét. A kötet külön fejezetekben mutatja be Háromszék népi gyógyászatának hagyományait, megőrizvén a jellegzetes népies és tájjellegű kifejezéseket, felfogásokat, hiedelmeket, amelyek a modern tudományosság eredményességével is vetekszenek. A könyv bemutatására január 26-án 18 órakor kerül sor Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár olvasótermében vetített képes előadással egybekötve.

Fajbaromfi- és kisállat-kiállítás

A Fajbaromfi- és Kisállattenyésztők Háromszéki Egyesülete február 5—7. között tizedik alkalommal rendezi meg Sepsiszentgyörgyön éves kiállítását. Közel ötszáz értékes baromfit és tenyészkisállatot neveztek be, így a kiállítást a városvezetés jóvoltából tágas térben, az új sportcsarnokban rendezik. Láthatóak lesznek a legkülönbözőbb fajtájú haszon- és díszbaromfik, vízi szárnyasok, sportgalambok, óriás- és törpenyulak, fácánok, gyöngytyúkok és nílusi libák. Külön színfolt lesz a díszkacsáknak berendezett úsztató. A tenyészállatokat a kiállítás megnyitása előtti napon, február 4-én, csütörtökön brassói, csíkszeredai és kézdivásárhelyi szakemberek küllembírálják és pontozzák. Az egyesület elnöke, Tulit Imre szerint a tavalyi seregszemlének több mint ötezer látogatója volt. Jelenleg több mint negyven tagja van az egyesületnek, akik kéthetente rendszeresen találkoznak. Saját székhely hiányában egyelőre a városi könyvtárban gyűlnek össze. A kiállításon lesz tombola, a szerencsések értékes tenyészállatokat nyerhetnek. (Incze Péter)

A román agrárbiztosjelölt tervei

A közvetlen jövedelemtámogatások rendszerének kiegyensúlyozottabbá tételét tekinti egyik fő feladatának Dacian Cioloş, aki múlt pénteki meghallgatásán meggyőző válaszokkal nyerte meg az EP-képviselőket. Cioloş a háromórás kérdezz-feleleken egyszerre mutatkozott hagyománytisztelőnek és fontolva haladó reformernek. Két szempontot emelt ki a 2013 utáni közös agrárpolitikára vonatkozóan, amely kereteinek kijelölését tekinti hivatali ideje első számú céljának. Ezek az élelmiszer-biztonság és a mezőgazdasági termelők jövedelmének szavatolása. Azt is hozzátette azonban, hogy a közös agrárpolitika jövendőbeli kereteinek kialakítása során a fogyasztókra és az adófizetőkre is tekintettel kell lenni. Dacian Cioloş három pillérre épülő, „robusztus eszközökkel" rendelkező közös agrárpolitikát képzel el. Első pillérként a közvetlen kifizetéseket említette, amelynek feltételrendszerét (így a támogatási szint kiszámítására vonatkozó kritériumokat) kiegyensúlyozottabbá kívánja tenni, kiegyenlítve ezáltal az ágazatok, régiók és országok közötti indokolatlan különbségeket. A piaci támogatásokat tekinti a második pillérnek, amelyeknek szerinte gyorsan kell reagálniuk a piaci változásokra. Ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte az egész agrárágazatokat sújtó válságok megelőzését. Végül a vidékfejlesztési politikáról szólt, amelynek hozzá kell járulnia a mezőgazdasági szerkezetváltáshoz. A biztosjelölt leszögezte: nem híve annak, hogy a vidékfejlesztést leválasszák az agrárpolitikától.