Dániában a parasztság politikai érdekérvényesítő képessége mindig is erős volt, így a XX. század első felében a nagybirtokok felszámolása során állami tulajdonba került földeket harminchektáros gazdaságokká alakították, és kedvezményes állami kölcsönnel megtoldva kiosztották a paraszti családok között. Napjainkban is a dán jog korlátozza legszigorúbban a földszerzést.

A dán termőföldtörvény a mezőgazdasági üzemet tekinti szabályozási egységnek, így a termőföld használatának mennyiségi korlátozása is ennek szintjén értelmezhető. Egy földtulajdonegység akkora lehet, amennyit a gazdálkodó saját és családja munkaerejével meg tud művelni, ez a gyakorlatban 3—125 hektárt jelent, kivéve a kizárólag állattenyésztéssel foglalkozó üzemeket, melyek legfeljebb 250 hektár legelőterülettel rendelkezhetnek. Ha a farmer állattartással is foglalkozik, garantáltan rendelkeznie kell akkora földterülettel, mely a gazdaságban keletkező trágya környezetbarát elhelyezéséhez szükséges. Az állatok száma üzemi szinten nem haladhatja meg az 1,7—2,3 számosállat/hektár mértéket.

Mivel Dániában az agrárüzemek több mint kilencven százalékán a tulajdonos él és gazdálkodik, a haszonbérlő védelme kevésbé részletesen szabályozott. Haszonbérleti szerződés írásban, határozott időre, de legfeljebb harminc évre köthető, a bérleti díj pedig szabad megegyezés tárgya. A haszonbérlőnek sem elővásárlási, sem előhaszonbérleti joga nincs. Gazdasági társaság akkor szerezhet mezőgazdasági földtulajdont, ha a társaságnál többségi szavazati joggal és legalább az alapító vagyon tíz százalékával rendelkező magánszemélyek megfelelnek a mezőgazdasági üzem tulajdonlásához előírt feltételeknek. Egyúttal a társaságban fennmaradó további részesedéseknek az előbbi személyekkel szoros rokoni kapcsolatban állók vagy intézményi befektetők kezében kell lennie.

Dániában végrendeletben a teljes agrárüzemi hagyatékra kizárólag egy örökös nevezhető meg, akinek a többi örököst az üzem forgalmi értékénél alacsonyabb, úgynevezett hozamértéken ki kell elégítenie. Végrendelet hiányában a közjegyző osztatlanul adja át a gazdaságot az örökösöknek, akik vagy közösen üzemeltetik tovább a gazdaságot, vagy haszonbérbe adják, vagy ha van olyan az örököstársak között, aki vállalja a föld megművelését, kérheti a bíróságtól, hogy neki adják át a gazdaságot.