Gyakorlatilag felbomlott a demokratikus szerb erők és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Szabadkát irányító koalíciója, miután a legnagyobb délvidéki magyar párt visszahívta városi tanácstagjait, és tagjai kivonultak a képviselő-testület hétfői üléséről.
A lépést a VMSZ által sérelmezett személyi és szervezeti döntések váltották ki, amelyeket a Boris Tadic Demokrata Pártja által vezetett Európai Szabadkáért Koalíció csak az ellenzéki szerb demokrata képviselők szavazataival együtt tudott keresztülvinni. A VMSZ ellenkezése dacára átszerveztek több, jelentős pénzekkel rendelkező városi vállalatot, s a magyar párt által kifogásolt módon hatásköröket csoportosítottak át. Javaslat született arra, hogy alakuljon át a tíztagú szűk városvezetés, amelynek öt VMSZ-es és öt demokrata párti tagja volt, köztük a polgármester és az alpolgármester. A változás lényege, hogy reszortok összevonásával megszűnik két magyar tanácstag, az eddigi művelődési és a szociális felelős posztja. Válaszul a javaslatra a VMSZ öt képviselője közül négy lemondott a tisztségéről, az ötödiket pedig a párt visszahívta a testületből. „Jelenleg abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy gyakorlatilag a magyar közösséget, vagyis Szabadka 38 százalékát kiszorítják a végrehajtó hatalomból" — értékelte a helyzetet Dévavári Zoltán, a VMSZ szabadkai alelnöke.
Rasszizmussal vádolt szlovák biztosjelölt
A néppárti frakció számára nem volt kielégítő az a válasz, amelyet az Európai Bizottságba jelölt szlovák Maros Sefcovic adott hétfői meghallgatásán az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságában arra a felvetésre, hogy öt éve a szlovák jóléti rendszer kizsákmányolóinak nevezte a romákat — közölte tegnap Szájer József, a jobbközép Európai Néppárt EP-frakciójának alelnöke, hozzátéve, hogy a képviselőcsoport az Európai Bizottsághoz fordul. Azt kívánják elérni, hogy mivel a kérdéses szavak egy hivatalos uniós rendezvényen hangzottak el, váljon megismerhetővé az akkor szlovák EU-nagyköveti tisztséget betöltő Sefcovic pontos kijelentése. A szlovák kormány határozottan visszautasította a jelöltet ért támadásokat, és teljes támogatásáról biztosította Sefcovicot.
Szigorít a bevándorlási feltételeken Ausztria
Aki külföldiként a jövőben tartósan le akar telepedni Ausztriában, annak tudnia kell németül — ez az egyik sarkalatos pontja az osztrák kormány által tegnap jóváhagyott integrációs akciótervnek. A terv hatályba lépésének időpontja még tisztázatlan, néhány feltételt állítólag még az idén alkalmazni fognak a hatóságok. Werner Faymann kancellár az alkotmányt tiszteletben tartó végrehajtást ígért. Mint közölte, az alapfokú nyelvismeretet csak olyan országokból érkező bevándorlóktól fogják megkövetelni, ahol van lehetőség a német nyelv tanulására. Maria Fekter belügyminiszter arra hivatkozva védte meg a tervet a bírálatoktól, hogy ha Dánia és Svédország képes volt bevezetni hasonló kritériumokat, akkor azoknak érvényt lehet szerezni egy olyan nyelv — a német — esetében is, amelyet milliók beszélnek világszerte.
Letartóztatások Iránban
Letartóztatták Iránban a december 27-i tüntetések több mint negyven résztvevőjét fényképről való azonosítás után — jelentette tegnap az Ilna iráni sajtóügynökség egy meg nem nevezett rendőrségi tisztségviselőre hivatkozva. ,,Azután, hogy az interneten és az Amin Dzsámi rendőrségi közlönyben nyilvánosságra hozták az ásúrai zavargások több tucatnyi elkövetőjéről készült fotót, a lakosság segítségével több mint negyven embert azonosítottak és letartóztattak" — mondta.
Amerikai légicsapás pakisztáni célpontokra
Legkevesebb öt iszlamista szélsőséges vesztette életét tegnap Pakisztán északnyugati részén egy amerikai, pilóta nélküli repülőgéppel végrehajtott rakétatámadásban — közölték pakisztáni illetékesek. Az amerikai haderő rendszeresen hajt végre pilóta nélküli repülőgéppel légitámadásokat az afganisztáni határhoz közel eső törzsi területekre, ahol tálib erők és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz tartozó fegyveresek húzódnak meg. Az idén ez volt a tizenegyedik ilyen támadás. Több mint nyolcvan ember halt meg a rajtaütésekben.