Shakespeare az M StúdióbanHamlet vagy az emberi test lehetőségei — Bogdán László

2010. január 23., szombat, Kultúra

Elöljáróban leszögezhetjük: a sepsiszentgyörgyi M Stúdió — az elmúlt évek produkcióit és a különös, bizarr, helyenként groteszk, máskor megrendítő Hamletet figyelembe véve — határozott lépéseket tett arculata kialakítására és a ,,fizikai színház" megteremtésére. Valószínű, a rendező, Uray Péter meghatározása ez, különben így szerepel a címlapon is: Hamlet. Fizikai színházi bemutató...

Mielőtt elkezdenénk leírni, mit is jelent ez, még annyit, hogy Uraynak és a társulatnak már volt egy kísérlete Shakespeare-rel, akkor a Rómeó és Júliát vitték színre a maguk egyre markánsabb, egyre kidolgozottabb eszközeivel. Mik is ezek, mi a ,,fizikai színház", ahol nagy szerep hárul az emberi testre? Gondoljuk el: szöveg nélkül játszani Shakespeare-t már maga az istenkísértés. Kizárólag a testbeszédre, a mozgásra hagyatkozni. Félreértések elkerülése végett a Hamletben néhány kulcsjelenetben megszólal a főszereplő, mintegy betájolva a figyelő nézőt, hol is tart a végzete felé sodródó hős története. Angolul, izgatottan mondja a szöveg néhány mondatát, különben különféle neszek, vízcsobogás, súrlódások, suttogások, sikolyok és az Orbán Ferenc által összeállított zene vezeti az előadást. A mozgás — a koreográfia — pontosan megszervezett, aprólékos gondossággal kidolgozott, a tánc, a pantomim vegyül itt, egészen meghökkentő, eredeti és — s ez már a produkció dicsérete is — rendkívül kifejező módon. Uray leredukálja, csökkenti a játszó színészek számát, csak a főszereplők maradnak (Hamlet, Claudius, Gertrud, Horatio, Ophelia, Polonius és Laertes), s néhány elkerülhetetlen, a tragédiában kulcsfontosságú mellékszereplő (Rosencrantz, Guildenstern, I. Sírásó, II. Sírásó, Fortinbras), aki több szerepet is játszik. Mindez nem újdonság, már Shakespeare idején így volt. Hogy miért, ennek taglalása messzire vezetne, az Erzsébet-kori színház egyik sajátossága volt ez. Jó ötlet, hogy az ún. egérfogó jelenetet, ahol Hamlet — színház a színházban — egy vándortársulat előadásával leplezi le Claudiust és anyját, maszkokban és maszkok nélkül Hamlet és Horatio játssza el. Mindez feltételezi a Hamlet alapos ismeretét, kíváncsiak lennénk, mit mond az előadás azoknak, akik nem ismerik a tragédiát. Valószínű, átjön a szenvedély és a szenvedés, a tragikus vég felé sodródás jelenetei önmagukban is megközelíthetőek és felfoghatóak.

A színészek — még egyszer megismételjük: a tánc, a pantomim, az akrobatika eszköztárának fölényes használatával — igen meggyőzőek. Hamlet (Dávid Attila Péter) különös, magányos, melankolikus figura, egyedül van, gyötrődik, Horatión kívül (Bajkó László) azokban sem hisz igazán, akik ,,mellette" vannak, így Opheliában sem, noha Györgyjakab Enikő sajnálja és szereti, vonzódik hozzá, jeleneteik erotikusak, testük mintegy függetlenedve külön életet él, megrendítően fejezi ki sajátságos szerelmük dilemmáit. Az erotika nagy szerepet játszik Uray felfogásában, különösen Hamlet és Ophelia, aztán Gertrud (Polgár Emília) és Claudius (Szekrényes László) jeleneteiben, de a királynő egész, az udvarához való különös viszonyulásában is. (Mindez nem idegen a tragédiától, szövegszerűen is igazolható, hogy Hamlet anyja és nagybátyja érzéki vonzódásával magyarázza atyja meggyilkolását.) De az érzelmek, a gyűlölet és a viszolygás, a düh és a tehetetlen bosszúvágy igen érzékletesen jelenítődik meg. Carmencita Brojboiu díszlete méltó keret mindehhez, jelmezei sokszor rikítók, de kifejezők.

Amiről még szólni kell — a részletesebb elemzés, nyilván, szakfolyóiratba kívánkozna —: a színészek teljesítménye. Őrületes, óriási, hihetetlen erőkifejtésre késztetik őket, de — és ez az M Stúdió formálódó gárdájának a dicsérete is — képesek, kis túlzással, ,,mindenre". A test mellett az arcnak is igen nagy szerep jut, ha próbálom felidézni a leporellószerűen egymásba nyíló, egymást folytató, nagyon sokszor egymásnak ellentmondó, egymást kifejezetten terrorizáló jeleneteket, minduntalan Hamlet szomorú arca tolakszik elő, mintegy emblematikusan meghatározva és kifejezve az előadás erős atmoszféráját, melynek hatása alól nehéz szabadulni, hálószerűen terjeszkedve ejti foglyul a nézőt, arra kényszerítve, hogy igyekezzen pontosan végiggondolni, ,,a fegyveres filozófus" (Bódy Gábor nevezte így Hamletet) bosszúállásának zűrzavaros történetét.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 498
szavazógép
2010-01-23: Kiscimbora - x:

Megjelent

A januári Cimborában László Noémi verseit olvashatjátok el, a Móra Könyvkiadó a francia Timotheé de Fombelle Ágrólszakadt Tóbiás című regényét ajánlja nektek (rövid részletet is olvashattok belőle).
2010-01-23: Kultúra - x:

Művészetek Születésnapja a Lábasban — Ütő Gusztáv

Meglepően sokan jöttek el január 15-én a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban szervezett Művészetek Születésnapjára, mint a 2010 — a képzőművészet éve Háromszéken eseménysorozat legelső rendezvényére. Az Etna Alapítvány 1996-tól következetesen szervezett megnyilvánulása ezúttal igen magas színvonalúvá sikeredett. Részt vettek a kiállításon Erdély fontosabb művészeti központjainak képviselői. De idegenbe szakadt hazánkfiai is. Tekintettel a nagy érdeklődésre a kiállítás időtartamát egy héttel meghosszabbították, tehát még január 29-ig megtekinthető.