Művészetek Születésnapja a Lábasban — Ütő Gusztáv

2010. január 23., szombat, Kultúra

Meglepően sokan jöttek el január 15-én a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban szervezett Művészetek Születésnapjára, mint a 2010 — a képzőművészet éve Háromszéken eseménysorozat legelső rendezvényére. Az Etna Alapítvány 1996-tól következetesen szervezett megnyilvánulása ezúttal igen magas színvonalúvá sikeredett. Részt vettek a kiállításon Erdély fontosabb művészeti központjainak képviselői. De idegenbe szakadt hazánkfiai is. Tekintettel a nagy érdeklődésre a kiállítás időtartamát egy héttel meghosszabbították, tehát még január 29-ig megtekinthető.

Műfajok szerint csoportosítva láthatunk jelrendszeres golyóstollrajzot Péter Alpártól és Kerezsi Nemere által kiállított, Sipos Eszter-készítésű érzékeny ceruzarajzot. Több festményt, melyek közül kiemelkedően költői a marosvásárhelyi Bob Józsefnek a zabolai táj: Misztika nyári alkotótáborban készített Erdő című zománcképe. A szintén marosvásárhelyi Cabuz nővérek merengő olajképeit, a barcaújfalusi Sipos István Márton futurista ihleté­sű akrilfestményét, illetve Beteg Zsuzsa vegyes technikájú alkotását. És a székelyudvarhelyi Berze Imre biológiai formavilágú márványszobrát. Továbbá terjeszkedő szoborral jelentkezett Madaras Péter, a bükkfából faragott, Varázspaszuly elnevezésűvel, illetve Németországban felállított, Táj-szobrot ábrázoló fényképnyomatot láthatunk Éltes Barnától.

És ha már a nyomatoknál tartunk, a hangsúlyosan szereplő fotóalapú művek sorát emeljük ki. Mindenekelőtt a Marosvásárhelyen élő és többnyire ott is dolgozó dr. Bartha József a talapzatain felcserélt II. Rákóczi Ferenc- és Mihai Viteazul-mellszobor lambdanyomatú fotóit — Feri és Misi/Barátságos mérkőzés címmel — kell megemlíteni gondolatébresztő hatása és kifinomult iróniája okán. Ugyancsak nyomatokkal jelentkezett a hazatelepedett Kispál Ágnes Evelin, Kispál Attila és Vetró Bodoni Barnabás vászonra nyomott nagyméretűekkel, melyek egyrészt a tizenkilencedik századi portréfestés beállított modellmímelését, másrészt a Romániai Képzőművészek Szövetsége (UAP) irányába célzott cinikus attitűdöt dominánsan sugározzák. Szintén fotóalapú gúnyos alkotás Eugen Săvinescu Noi trăim bine (Mi jól élünk) nevű, a bukaresti Casa Poporului (a Nép Háza) műépítészeti ,,remekmű" előtt fényképezkedő karakteres munkásarcok sora, mely válaszol a Băsescu-féle Să trăiţi bine (Éljetek jól) kampányszlogenre. Megsemmisült természetművek fotóit állítja ki Vargha Mihály, és költői ihletésű fotófestményekkel jelentkezett Toró Attila. Öniróniába torkolló, fotóalapú bannert jelenít meg Barabás Zsuzsa, és Afrikában (Ghána) készült fotóakció-alapú printet mutat be az egri Eszterházy Károly Főiskola vizuális művészeti tanszékének vezetője, a csíki származású dr. Erőss István Fehér-fekete címmel, egész alakos önarckép gyanánt, bennszülöttel.

Konceptuálisan lettre-ista mű a Koszta Erviné, amelyben több szinten összeolvasható, mezőgazdaságban foglalatos személyek SMS-üzeneteit másolta fel nagyméretű, kopott tükörfelületekre, nem minden élc nélkül. Kimagasló számítógép-vezérlésű mű az Írországban élő Váncsa Domokos Web-óra című és net art műfajú alkotása. Percenként változó Google-kereső idézetek jelennek meg egy laptopon mint pontosidő-jelző mértékegységek. És szintén technicizált alkotás Izsák Előd videója, melyben egy harangozást élünk meg a rezgések és a kondulások finom átmeneteit hallgatva, nézve. Az objekt műfaja Fazakas Já­nos László ,,Jana" által szerepel geometrizáló formaisággal.

A forrófalvi származású Carmil Bejan és Martin Duma, illetve a szentgyörgyi Radu Matei Second Hand Colours (Turkáló-színek) performanszában a szerre levetett pólók hol a magyar zászló színeit, hol pedig a román zászló színeit jelenítették meg, egyenes utalásként a nemzeti identitás gondolatkörére. És végül alulírott installakciója különböző korok nagyított és Szé­kelyföldön használt bankjegyeiről értekezett mint Nem Székelyföldi Termékekről. Korona, lej, pengő, majd megint lej feliratai elhangzása után Székelyföldi Termék pecsételővel történő felülbélyegzése következett a kiinstallált bankjegyképeknek, filctollal áthúzva.

Az esemény a szülinapi önfeledt, vidám ünneplésen túl aktuális kérdéseket, költői érzületeket, művészi töprengéseket ültetett változatos formákba, műfajokba, technikákba, tükrözve egyszersmind szűkebb és tágabb régiónk fiatal művészeinek felelős és magas szakmai szintű viszonyulását önmagukhoz, a szaktársakhoz, a közösséghez, melyhez tartoznak mindenekelőtt. A közreműködő Magma — Kortárs Művészeti Közeg, a HAT — Há­romszéki Akcióművészek Társasága és a TRAnnSYLVAnnART Levelezőlista Bizottsága társszervezésében.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2010-01-23: Kultúra - x:

Hamlet vagy az emberi test lehetőségei (Shakespeare az M Stúdióban) — Bogdán László

Elöljáróban leszögezhetjük: a sepsiszentgyörgyi M Stúdió — az elmúlt évek produkcióit és a különös, bizarr, helyenként groteszk, máskor megrendítő Hamletet figyelembe véve — határozott lépéseket tett arculata kialakítására és a ,,fizikai színház" megteremtésére. Valószínű, a rendező, Uray Péter meghatározása ez, különben így szerepel a címlapon is: Hamlet. Fizikai színházi bemutató...
2010-01-23: Kultúra - x:

Száz éve született Holló Ernő

De ki is volt ez a sepsiszentgyörgyiek által tisztelt, de titokban afféle különcnek, csodabogárnak tartott költő? Holló Ernő (1919―1983) Gyergyószentmiklóson született, iskoláit különféle magyarországi városokban, Hajdúbö­szörményben, Gödöllőn és Aszódon végezte, s nagyon korán újságíró lett, 1930-tól Herczegh Ferenc konzervatív irodalmi folyóiratánál, az Új Időnél volt belső munkatárs, 1941-ben költözik Sepsiszentgyörgyre, a Székely Nép állandó munkatársa, később a Szabadság szerkesztője lesz, majd a Népi Egységnél dolgozik…