Pénteken indultak háromhetes thaiföldi turnéra a sepsiszentgyörgyi osonósok. Ez a diákszínjátszó társulat tizenhét éves fennállásának legkiemelkedőbb eseménye ― számolt be a csapat vezetője, Fazakas Misi.
A Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Mikes Kelemen Főgimnázium és a Művészeti Népiskola diákjaiból álló Osonó tulajdonképpen ,,kinőtte" a diákszínjátszó kategóriát, kézről kézre adott előadásukkal, a Részletek a bolyongás meséiből cíművel ,,bedolgozták magukat" az alternatív színházi körforgásba. A kézről kézre adott előadás a szó legszorosabb értelmében veendő, ők eleinte úgy tervezték, havonta egy kiszállásra mennek el, főként a szórványt célozva meg, aztán akik látták előadásukat, beajánlották másoknak is, felhívták figyelmüket olyan fesztiválokra, melyekről nem is hallottak addig ― így fordulhattak meg az ország huszonnégy városában, s kilenc határon kívüli fellépési lehetőséget is kaptak, így érte meg a Részletek a bolyongás meséiből ― az évek során változó szereplőkkel, hiszen az érettségizetteket állandóan pótolni kell ― a több mint 250 előadást, így jutottak el tavaly nyáron egy bécsi ifjúsági világfesztiválra, ahol találkoztak a thaiföldi Moradokmai Színházi Központ csapatával, s innen kezdve egyenes út vezetett a mostani bangkoki fesztiválmeghíváshoz. A Patumthani Nemzetközi Színházi Fesztiválon nem csupán Romániából, de Kelet-Európából is egyedüliként vesznek részt, s a fesztivál két hete után thaiföldi vendéglátójuk számukra még egyhetes turnét is szervez ― nagy a várakozás tehát, mert nagy a kihívás, vagy ahogyan Fazakas Misi fogalmazott: nagy kísérlet. Színházilag egy más kultúrában kipróbálni magukat, idegen nyelvi környezetben s idegen színházi hagyományok közepette, olykor rendhagyó közönség előtt ― például a kapu s rácsok nélküli fiatalkorúak börtönében.
Persze, Bécstől Bangkokig azért mégsem oly egyenes az út, pénzt kellett összeszedniük az ázsiai országba utazás költségeire, a diákszínjátszók pedig ― mintegy szakmai gyakorlatként ― kilincseltek a cégeknél. Sikerült összegyűjteniük a szükséges pénz egynegyedét ily módon, s ez felettébb jóleső, hiszen érzik az összefogást, a jó szándékot, mellyel felsorakoztak mögöttük, kik tehették. Lehetőségeikhez mérten támogatták őket a diákokat adó iskolák is, a pénz nagy részét azonban a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz leadott művelődési pályázattól remélték.
