Bár idén 8—12 százalékkal lesz alacsonyabb Sepsiszentgyörgy költségvetése, mint tavaly, s ez első megközelítésben annak kimondását indokolná, hogy 2010 a túlélés éve lesz, azért a dolgok mégsem állnak ennyire rosszul. A 2008 második felében, 2009-ben leadott városfejlesztési pályázatok most kezdenek beérni, néhányukról már tudni, hogy támogatást nyertek, mások — hacsak valamely felelőtlen önkormányzati döntés miatt el nem buknak — jó eséllyel befutók: a városépítésnek tehát folytatódnia kell. S ráadásul nem csak saját költségvetéséből és a pályázatokból befolyó összegekkel gazdálkodhat a város, hanem még két ,,zsebből" húzhat elő pénzeket. Hogy mi vár a sepsiszentgyörgyiekre, mire számíthatunk idén, Antal Árpád András polgármestert kérdeztük.
— Anélkül, hogy felelevenítenénk a tavalyi év minden történését: milyennek értékeli a polgármester az elmúlt esztendőt?
A központban csak a kovácsoltvas lámpák maradnak
— Jobb volt, mint a 2008-as év, de merem remélni, hogy rosszabb, mint amilyen a 2010-es lesz. Fontosnak tartom azt, hogy mindenki érezze, Sepsiszentgyörgyön pozitív trendről beszélhetünk, és évről évre több és több eredményt tudunk felmutatni. 2009-ben például szerettünk volna többet csatornázni, mint amennyit sikerült, de figyelembe véve azt, hogy a szociáldemokrata párti környezetvédelmi miniszterrel nagyon rossz volt az együttműködés, ezért csak kevés helyen kezdtünk el dolgozni, nem mertünk újabb tendereket meghirdetni, mert láttuk, hogy nem jönnek a pénzek. Ez most megváltozik, már a múlt év végén Elena Udrea felszabadította a pénz egy részét, utána Borbély László nagyon gyorsan megoldotta a problémáinkat, és most már készítjük a dokumentációt, tucatnyi utcát fogunk meghirdetni az év elején, rögtön, ahogy elkészül a költségvetés: Borvíz, Debren, Irinyi János, Orbán Balázs, Székely, Felszeg, Fecske, Malomgát, Őrkő, Vár, Kút tér, Kálvin tér.
— Ezeket az utcákat teljesen felújítják?
— Nem, első körben csak a csatornázást oldjuk meg, és a vizet, ahol nincs, utána megnézzük, hol és milyen mértékben tudjuk megoldani a burkolatot is. A Templom utcát vagy a Kőrösi Csoma Sándort véglegesítjük, de azok egy másik terv szerint készülnek, ugyanúgy, mint a Csíki utca elkészült, és nyilván, hogy az Olt és Gyárfás Jenő utcára is sor kerül előbb vagy utóbb, csak azt szeretnénk, hogy a központ ne legyen egyszerre tejesen felforgatva. Ugyanakkor vannak olyan utcáink, melyek az integrált városfejlesztési tervben szerepelnek (Híd, Dakó, Kossuth Lajos, Gábor Áron, Kórház, Nicolae Bălcescu, Sas, Victor Babeş, Konsza Samu, Galamb, Gödri Ferenc, Bánki Donát, Martinovics Ignác, Váradi József, Gólya, Balázs Márton), ott is teljes vagy részleges felújításról beszélhetünk, és remélem, idén az is elindulhat.
— Tehát az idén beérő pályázatoknak köszönhetően, bár gazdaságilag gyatra esztendő ígérkezik, a városfejlesztési munkálatok nem csappannak, sőt: szaporodnak?
— Eredményesebbnek kell lennie a 2010-es évnek, mint a 2009-es volt. Amit elkezdtünk, folytatjuk: azt mondtuk, minden évben 8—10 játszóteret építünk, hogy 2012-re ez a gond megoldódjék, ez tavaly is rendben volt, idén is folytatjuk. Azt mondtuk, hogy a mandátum végére az utcákat legalább 95 százalékban csatornázzuk, és én hiszem azt, hogy már most, 2010 végén gyakorlatilag nagyon kevés csatornázatlan utca marad a városban.
— Azokon a részeken is, amerre a város terjeszkedni fog?
— Nyilván, mi megpróbáljuk azt, hogy a közmű épüljön a város terjeszkedésével párhuzamosan, ez függ a minisztériumi finanszírozásoktól is, hiszen most a csatornázási költségek 85 százalékát a minisztérium fizeti, ami nagyon előnyös a város szempontjából. A parkolók építését is folytatjuk, és nagyon remélem, hogy a 12-es országútnak a városon áthaladó része idén végre elkészül az Olt-híd felújításával együtt, ez a leghosszabb útszakaszunk, nagyon költséges lenne önerőből felújítani, bár költséges lesz ráhangolódni a munkálatokra is, hiszen az országutakat karbantartó társaság az aknatetőkkel, járdákkal nem foglalkozik, ezt nekünk kell megoldanunk. Amit még nagyon fontosnak tartok: a város bejárati útjainak a rendezése. Elsősorban a Jókai Mór, hiszen az nagyon rossz állapotban van, és nagyon problémás, a Borvíz utcában a közművesítést és utána a burkolatot mindenképpen meg kell oldanunk, mert ott idén elkezdi az Országos Lakásügynökség a tömbházépítést, és a Gyere haza! programmal a fiatalok is a házépítést, de gondolok itt az Árkosi útra és a Román Hadseregre is, ezt a négy utcát már egy kormányprogramba be is építettük a megyei önkormányzattal egyeztetve, és remélem, 2010—11-ben meg is tudjuk oldani felújításukat úgy, hogy ne terhelje a város költségvetését. Amit még elkezdünk idén, és ez is nagyon fontos terv, a városközpont belső magjának kialakítása. Ez az Európai Fejlesztési Banktól igényelt hitelből készül, tőlük épp néhány napja kaptuk az értesítést, hogy azt a százezer eurót, amit a dokumentáció előkészítésére fordítottunk, a pénzintézet vissza nem térítendő kölcsönként jóváhagyta a városnak.
— Ez a negyedik ,,zseb", de maradjunk még az elsőnél, a saját bevételek fejezeténél.
A Mihai Viteazul térrel is szeretnének haladni
— Az egyelőre még csak előkészített költségvetésben legnagyobb tétel a hőszigetelési program önkormányzatra eső részének finanszírozása. Az idei esztendőnek a hőszigetelés évének kellene lennie, úgy számolom, hogy 2010-ben 300—350 milliárd (régi) lejnyi hőszigetelési beruházásnak kéne lefutnia, amennyiben a minisztérium is adja a rá eső részt. Erre nekünk vannak előkészített terveink, egy részére már a versenytárgyalást is megtartottuk, szerződést is kötöttünk, tehát ha jönnek a pénzek Bukarestből, legalább 1500 lakás hőszigetelése elkészül idén. A Mihai Viteazul térrel is szeretnénk jelentőset haladni, ott van egy 7,5 milliárd lejes nyertes pályázatunk, még az önkormányzat is olyan 2,5 milliárd lejt mellé tesz, tehát minimum tízmilliárd lejnyi haladás lesz a téren, illetve még van egy leadott pályázatunk. Az Erzsébet-parkot is tovább szeretnénk szépíteni, szobrokat állítani, a tervünk megvan már a szoborprogramról, Sissi-szobrot is állítanánk például, ezt is elindítjuk.
— Mi lesz a színház stúdiótermével, lesz-e pénz tovább folytatni?
— Egy alkalommal tárgyaltunk a színház vezetőségével az idei költségvetésről, azt mondták, számukra a legfontosabb az épület átalakítása lenne. Tavaly körülbelül 18 milliárd lejnyit költöttünk a színház infrastrukturális beruházásaira, és azt mondtam, hogy idén is körülbelül ennyit költenénk. A minisztériumba benyújtottam egy támogatási kérést a stúdióteremre meg a színház felújítására is, és függetlenül attól, hogy melyik részre kapunk, a másik felére a saját költségvetésünkből kitesszük a pénzt. Én azt szeretném, hogy a stúdióteremmel is haladjunk, és a színház épületének átalakításával is. Remélem, az év végéig a Művész mozi kérdése is megoldódik, hogy ott is tudjunk tovább lépni. Gyakorlatilag a hőszigetelésre, a csatornázási önrészre és egyéb pályázatok önrészére nagyjából a költségvetésünk elmegy 2010-ben, egyéb nagy dolgokra nem lesz lehetőség.
— Másik forrás, a második ,,költségvetés" a különböző minisztériumokból lehívható pénzeké.
Sugásfürdő is a város része
— A hőszigetelési kormányzati program és a csatornázási támogatás mellett Sugásfürdő további fejlesztése az egyik prioritása a 2010-es évnek mind minisztériumi, mind pályázati pénzekből. A turisztikai minisztériumtól van ígéretünk, hogy továbbra is finanszírozzák a munkálatokat, illetve beadtunk egy pályázatot Gyulafehérvárra, és A borvíz útjának is része Sugásfürdő. Szeretnénk, ha a terelőútnak legalább a tervezése elkezdődne idén, ilyen irányú tárgyalásaink voltak már Radu Berceanuval, remélem, hogy 2010-ben a terveket a minisztérium elkészíti.
— Harmadik forráslehetőség a pályázatoké. Újabb lehetőségek e téren?
— A kiírástól függenek, most már a Regionális Operatív Program nagyjából kifutott, az elkövetkezőkben elsősorban a környezetvédelmi alaphoz akarunk pályázni, illetve különböző kormányzati pályázatokat próbálunk folyamatosan megfogni.
— Nyertes, illetve várhatóan idén beérő pályázatok?
— Az integrált városfejlesztési tervre leadott pályázatnál hét városból Sepsiszentgyörgy, Gyulafehérvár és Csíkszereda maradt, ilyen sorrendben. A Székely Mikó Kollégium felújítására leadott pályázathoz már csak a szerződéskötés maradt hátra. A szépmezői ipari parkra leadtuk a pályázatunkat, merem remélni, hogy idén az is elindul. Szintúgy elbírálásra vár a Puskás Tivadar Iskolaközpont hőközpontjának átépítésére leadott pályázatunk, illetve a Zathureczky Berta Idősek Otthonának felújítására-bővítésére vonatkozó is.
— És végül a negyedik ,,zseb" az Európai Fejlesztési Banktól elnyert 12 millió eurós hitel.
— Ez közvilágításról, parkolóépítésről, útjavításról és útépítésről szól, tehát olyan utakéról is, amelyek még nem léteznek. A programnak szintén el kéne indulnia idén, de hogy mikor, az nem tőlünk függ, a bank hirdeti meg a nemzetközi licitet, az egész procedúrát egy konzultáns cég bonyolítja le, nekünk a pénz elköltésébe nem lesz beleszólásunk.
— Mi tehát a legfontosabb teendő az elkövetkező időszakban?
— A legfontosabb hely Sepsiszentgyörgy szempontjából, sajnos, és ez tetszik vagy sem, de ki kell mondani: Bukarest. Eddig is sokat jártunk a fővárosba, de ebben az évben még fontosabb az, hogy ösvényt verjünk, mert sokkal kevesebb a pénz, a fejlesztési minisztériumnak például 35 százalékkal kisebb a költségvetése. Ez azt jelenti, hogy még többet kell kilincselnünk, hogy valami ide is jusson abból a pénzből. Kell menni, kell lobbizni, minél több pénzt ide kell hozni. És ami nagyon fontos, a decentralizációt kell nyomni tovább, hogy minél több hatáskör átkerüljön az önkormányzatokhoz, minél több pénz itt maradjon, mert minél több pénz marad itt, annál kevesebbet kell járni Bukarestbe.
