Ünneplők a Mikes-hárs alatti kopjafák körül
Zágonban a Mikes—Szentkereszty-udvarház mellett trónol egy hatalmas, ki tudja, hány száz esztendős hársfa. Nem véletlenül került oda, a hárs mitikus fa, az európai kultúra kegyeleti fája, imádatát például magyar királyi rendelettel tiltották régi időkben, s a Kárpát-medence legidősebb hársfáinak életkorát hétszáz évre becsülik. Felvidéken nagy becsben tartják Mátyás király hársfáját, a Dunántúlon is ismernek egy hétszáz éves példányt, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc is pihent hársfa alatt. A hárs harminc-negyven méter magasságúra is megnőhet, nálunk az első, általánosan elfogadott díszfa, a kertépítők, parktervezők kincse. Nem véletlen, hogy udvarházak, kastélyok körül, díszkertekben is megtaláljuk, például Csernátonban is a Damokos-udvarház mellett.
A zágoni óriáshárs alatt mint három gyertya áll három kopja. A legelső a híres Mikes-kutató, Hopp Lajos irodalomtörténész emlékét őrzi, e mellé társult jó barátja, az ugyancsak Mikes-kutató, drámaíró Veress Dániel ,,gyertyája", és nemrég a harmadik jó barát, a Domokos Géza kopjája, aki felmenői révén zágoninak vallotta-tartotta magát, elnöke volt a Zágoni Mikes Kelemen Alapítványnak, és aki könyvkiadói tevékenységével, a memoárirodalom művelésével, publicisztikai munkásságával írta be nevét a magyar kultúra nagykönyvébe.
Zágonban a minap Domokos Gézára, a magyar érdekvédelmi szövetség alapítójára emlékeztünk nt. Szőcs László református esperes és Markó Béla RMDSZ-elnök megemlékező tisztelgésével, mondhatni, Székelyföld küldötteinek népes reprezentációja részvételével. Előbb a zágoni temetőben, Géza sírjánál, utána a mitikus erőt sugárzó hatalmas hárs alatt.
Jómagam azért is örvendezhettem, hogy a jelen lévő nagyszámú falugazda — a községi és városi polgármesterek — beleszippanthattak a Zágonból szétsugárzó kultúra aromáiba, ami a fácánhúslevestől, töltött káposztától és sült pisztrángtól a szobrok, a kopjafák, az udvarház kiállításaival és a mértéktartóan emelkedett ünnepi beszédekkel tökéletes összhangban mintaképként szolgálhat a manele-zenés és csórékolbászos világban a kulturálisrendezvény-szervezőknek. Ilyenkor illik szót ejteni arról is, akinek a rangos zágoni kultúrközpont létesítésében ideiglenes megyei vezetőként oroszlánrésze volt. Neve Orbán Árpád.
És ahogyan én Zágon ambiciózus polgármesterét, Kiss Józsefet ismerem, akinek — és Tamás Sándor megyeitanács-elnöknek — ezúttal is a vendégei voltunk, szóval, a metszően hideg, hóporozó tél ellenére olyan kulturális melegség áradt ebből az emlékező rendezvényből, hogy én hinni merem, előbb-utóbb felépül Zágonban Mikes Kelemen rodostói házának a mása, s a zágoni kultúrgabonás sokszázados gerendázata alatt falunk rodostói barátainkkal együtt a szarvas- meg az őzhúsból összeállított menüből, mert a törökök a disznózsírban remegő töltött káposztát vallási szokásaik parancsa szerint nem ehetik meg. Zágonban pedig híres vadászok is tanyáznak.
