Új vezető a megyei művelődési igazgatóságon — Mózes László

2010. január 30., szombat, Közélet

Éveken keresztül sikertelenül próbálta megszerezni az RMDSZ a megyei művelődési és kulturális örökség igazgatóságának vezetői székét. A váltásra a D-LP-vel aláírt megyei megállapodás révén most nyílik lehetőség, így Bartók Botond után új vezetője lesz a művelődési minisztérium alárendelt intézményének.

Az intézmény elődjének számító művelődési felügyelőség vezetőjének 2001-es leváltását erőteljes tiltakozási hullám követte, ám ennek ellenére Jánó Mihálynak távoznia kellett, s a műkincsek védelmének biztosításával is kiegészült igazgatóság élére az SZDP támogatásával dr. Bartók Botond régész, a Székely Nemzeti Múzeum korábbi munkatársa került, aki mostanáig megőrizte tisztségét.

Lapunk érdeklődésére Bartók elmondta: a művelődési igazgatóság fő feladata a megye műemlékeinek, illetve épített örökségének és régészeti lelőhelyeinek megőrzése, valamint az ingóságnak számító műkincsek védelme. (Egyébként, míg a háromszéki országos vagy megyei védettségű műemlékekről létezik jegyzék, a műkincsekről — melyek a diktatúra alatt a hatóságok, a milícia és a szekuritáté kiemelt érdeklődését „élvezték" — nincs nyilvánosságra hozható összesítés.)

A kulturális intézmény egyik legfontosabb jogköre, hogy jóváhagyja a műemléknek vagy épített örökségnek számító épületeken az építészeti beavatkozást, illetve az azok szomszédságában tervezett munkálatokat. Ebből saját bevételt szerez (magánszemélynek négyzetméterenként egy, jogi személynek öt lejt kell fizetnie a jóváhagyás elkészítéséért, tavaly „több tízezer" lej jött így be a kasszájukba). Bartók elmondta, 2001—2005 között „igazi értéket és hagyományokat" őrző megyei kulturális rendezvényeket is támogattak, a két sepsiszentgyörgyi színházat, valamint vidéki művelődési egyesületeket, mintegy hárommilliárd régi lejt fordítottak minisztériumi forrásból erre a célra, ám azóta ez a finanszírozási lehetőség megszűnt. 2004—ben 150 példányban kiadták a Kovászna megye műemlékjegyzéke című kétnyelvű kötetet (munkatársuk, Hlavathy Izabella szerkesztette), véleménye szerint ezt újra ki kellene adni, és anyagát fel kellene tenni az internetre is. Pillanatnyilag az igazgatóság honlapja semmilyen háromszéki kulturális információt nem tartalmaz. A művelődési igazgatóságon a vezetővel együtt öt szakember (tanácsos) dolgozik, noha korábban kilencen voltak, van még egy gépkocsivezetőjük, de Bartók úgy véli, mintegy tizenöt fős szakértői csapatra lenne szükség, s mérleget vonva eddigi munkájáról, azt mondja: elégedett, hogy létezik ez az intézmény. Bírálói viszont azt állítják, nem használta ki az intézmény nyújtotta lehetőségeket, nem volt eléggé kreatív, inkább a túlzott óvatosság jellemezte, kerülte az esetleges konfliktust feletteseivel. Bartók Botond úgy véli, figyelembe kellett vennie a törvényeket, mert „felügyelők vagyunk".

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 517
szavazógép
2010-01-30: Közélet - x:

A Mikes-hárs koronája alatt — Sylvester Lajos

Ünneplők a Mikes-hárs alatti kopjafák körül
Zágonban a Mikes—Szentkereszty-udvarház mellett trónol egy hatalmas, ki tudja, hány száz esztendős hársfa. Nem véletlenül került oda, a hárs mitikus fa, az európai kultúra kegyeleti fája, imádatát például magyar királyi rendelettel tiltották régi időkben, s a Kárpát-medence legidősebb hársfáinak életkorát hétszáz évre becsülik. Felvidéken nagy becsben tartják Mátyás király hársfáját, a Dunántúlon is ismernek egy hétszáz éves példányt, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc is pihent hársfa alatt. A hárs harminc-negyven méter magasságúra is megnőhet, nálunk az első, általánosan elfogadott díszfa, a kertépítők, parktervezők kincse. Nem véletlen, hogy udvarházak, kastélyok körül, díszkertekben is megtaláljuk, például Csernátonban is a Damokos-udvarház mellett.
2010-01-30: Közélet - x:

Megjelent

Lapunk belső munkatársa, B. Kovács András újabb, Az uniós stressz című riportkötete a családi gazdálkodás mai kilátásait firtatja a Szé­kelyföldön, az optimális birtoknagyság és technológia kialakítására tett kísérletek nyomába eredve.