Iskolai sportHol tartunk ma? — Áros Károly

2010. február 1., hétfő, Sport

Az Európai Unió nem titkolt célja a diák- és a szabadidősport fokozottabb állami finanszírozása, szemben a teljesítmény- vagyis a professzionális sporttal, melyet a üzleti világ gondjaira bíz. Ez azt jelenti, hogy át kell gondolni sportstratégiánkat, és nem csak országos, de városi szinten is.

Az unió célkitűzése máris visszhangra talált a XIII. Olimpiai Kongresszuson, ahol egyik igen fontos megállapításként fogalmazódott meg: a rendszeres sportolás elengedhetetlenül szükséges a jövő nemzedéke számára. Ide csatlakozik: a sport a helyi, nemzeti tradícióink, kultúránk és történelmünk szerves része, fontos szerepet játszik a közösségek közötti kapcsolatépítésben!

Az Európa felett egyre erőteljesebben kibontakozó szemléletváltás, ha lassan is, de biztosan elérkezik hozzánk is. Fel kell készülnünk fogadására, alkalmazására! Önkéntelenül is megfogalmazódik bennünk a kérdés: Hol tartunk ma? Hol? Például a rétyi

Antos János Általános Iskolában

Rá sem ismerek a két évtizeddel ezelőtti oktatási intézményre. Épülete, udvara, környezete teljesen új arcot öltött. Minden-minden arra vall, hogy igazi gazdára talált az intézmény. Igazi gazdára, aki csodálatos oktatási otthont teremtett a község gyerekei, pedagógusai számára, ahol valóságos fellegvárra talált a zene, s a zene mellett minden tantárgy, természetesen a testnevelés is.

Borbáth Tímea

Jó néhány évvel ezelőtt atlétáiról — Szőke Kovács Botond, Maksai Ilona, Zoltáni Aranka, Csősz Árpád... — volt ismert a rétyi iskola, jégkorongcsapatáról, korcsolyasportjáról... Tornatanári katedráján akkor is, ma is Zoltáni Aranka állt. Igazi várkapitányként. Nincsen ugyan jégkorongcsapata — Sepsiszéknek sincs! —, de a község ifjúsági labdarúgó-együttese (soraiban rétyi tanulókkal) őszi bajnok, atlétái az iskolai sportélet élmezőnyébe tartoznak, a még csak IV. osztályos Borbáth Tímea a diákolimpia megyei döntőjén megnyerte az 50 méteres síkfutást, harmadik helyen zárta a 600 méteres távviadalát, a szintén IV.-es Kiss Attila bronzérmet szerzett az 50 méteren, negyedik lett a 600 méteren. A VII.-es Nagygyörgy Andrea ezüstérmet vehetett át a négypróba összetettjének megyei döntőjén, ugyanebben a számban Szász Tímea az ötödik helyen végzett. Az előző iskolai évben az asztaliteniszben Szilvási Gáspár megyei iskolás bajnokságot nyert, s részt vett az országos bajnokság döntőjén, az idén Koréh Orsolya az ötödik helyen végzett a megyei döntőn. A kispályás labdarúgásban az I—IV. osztályosok csapata második helyen zárta a körzeti szakaszt, az V—VIII.-osok együttese pedig a negyediken.

Nagygyörgy Andrea

Nem véletlen ez a sikersorozat. Az iskola tágas udvarán bitumenezett 40x20 méteres kézilabda-, kosárlabda-, röplabdapálya fogadja a sportszerető gyerekeket, a két pályát egy kétsávos futókör övezi, és van távolugrógödör, a kézilabdapálya mögött tornakapu rudakkal, kötéllel... Az iskolával szemben a község sport- és kulturális parkjában új sportterem várja a tanulókat, benne tornapadok, svédszekrény, bak, dobbantó, sok-sok bordásfal, szőnyegek, pingpongasztal, az iskola szertárában mindenféle labda és más sportfelszerelés sorakozik.

— A jó anyagi háttér mellett adott a versenynaptár is — mondja Zoltáni Aranka testnevelő tanárnő —, hogy minél jobban felkészülhessünk a megyei versenyekre, házibajnokságokat szerveztünk és szervezünk rendszeresen kispályás labdarúgásban, kézilabdában, atlétikában. A Rétyi-napok keretén belül sportversenyeket szervezünk, de megemlíthetem még a barátságos sporttalálkozókat az illyefalvi, a nagyborosnyói iskolákkal. Részt vettünk rendszeresen (és nem hagyjuk ki a jövőben sem) a Gáll Lajos-futónap viadalán, a március 15. tiszteletére rendezett futásokon. Az ősszel itt, a Rétyi Nyírben került sorra a megyei terepfutóverseny — a kis Borbáth Tímea ebben a nagyon kemény mezőnyben az előkelő 10. helyet szerezte meg —, s akkor még nem szóltam a testvériskolai (a magyarországi bicskei iskolára célzok) közös sportrendezvényekről, táborozásokról. Ezeken sportverseny sportversenyt ér a gyerekek nagy-nagy örömére és hasznára.

— A tervekről érdeklődve két évtizeddel ezelőtt azt mondta: tervünk a sportbázis korszerűsítése, bővítése egy röplabdapályával, s egy atlétikai pályával... Mit mond most?

— Csak azt, hogy tervünk túlszárnyalni önmagunkat, vagyis az eddig elért eredményeinket, hogy tovább öregbíthessük a község, az iskolánk sporthírnevét. Községünkben, egészen pontosan Komollón született az egykori olimpiai versenyző, Dávid József súlylökő és diszkoszvető, az amszterdami olimpia résztvevője, az ő eredményei, az ő hírneve is kötelez. Természetesen a még jobb teljesítményre.

— Vágya, óhaja?

— Vágyam, hogy mindennap legyen minden osztálynak testnevelési órája. Kezdődjék azzal a napi oktatás, vagy legalább a délelőtt közepén szerepeljen egy tornaóra, hogy megmozgassuk, átmozgassuk, felfrissítsük a gyerekeket. Óhajom, hogy az I—IV. osztályokban megmaradjon a testnevelési óra, hogy már indulásból megfelelően felkészíthessük a gyerekeket az ép testben ép lélek aranyigazságra.

— Úgy legyen!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 690
szavazógép
2010-02-01: Sport - x:

Szentgyörgyi vereség (Teremlabdarúgás, I. liga)

Lapzárta után ért véget első ligás teremlabdarúgó-csapatunk idei első hivatalos mérkőzése.
2010-02-01: Sport - x:

Emlékezzünk (Az egyetemes magyar sport) — Áros Károly

Azt mondják — és nem véletlenül —, hogy van egyetemes magyar irodalom, népköltészet, kultúra... Tényleg van. Hiszen van egyetlen magyar is ― bárhol éljen ő ―, aki nem vallja magáénak Apáczai Csere Jánost, Benedek Eleket, Bod Pétert, Kőrösi Csoma Sándort, Bolyai Jánost, Bolyai Farkast...?