Évek óta kérik a háromszéki önkormányzatok a katonaság területeit, a sepsiszentgyörgyi gyakorlótér egy része például a református egyházé lenne, s ha a kötelező sorkatonaság felszámolása előtt még elfogadható indok lehetett volna az állandó visszautasításként felhozott érv, miszerint a katonaságnak szüksége van minden területére és ingatlanjára, ma már ez sem áll: az épületek java része lakatlan, legfennebb őrzésükről gondoskodnak, de állaguk állandóan romlik, s a területeket sem tudják kihasználni, erre példa a legelőként való bérbeadás, ráadásul nem is a jövedelemért, hiszen a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a 28 hektárért összesen 349 lejt fizet havonta. A város ezt az alkalmat kihasználva próbálja elérni, hogy tulajdonába kerüljenek a hadügy és a belügy területei, ingatlanjai. A két minisztérium Sepsiszentgyörgyön közel 400 hektárnyi területet birtokol, illetve nyilvánított biztonsági övezetté, ahol építkezni sem lehet, bénítva így a város fejlődését. A polgármester a miniszterelnöknek, helyettesének és az államfőnek címzett beadványt készített, kérve, hogy a város megkaphassa a hegyivadász-alakulat közel ötvenhektáros területét, rajta a kaszárnyaépületekkel, ezeket egyetemi oktatási, kutatási célra lehetne felhasználni, és a közel ötvenhektáros területen még ipari park létesítésére is maradna hely. A Vár utca fölötti hetvenhektáros gyakorlótér egy részét vissza kellene adni az egyháznak, hiszen a református és a köztemetőt is bővíteni kell, a Borvíz utcára lenyúló részen pedig szabadidőközpontot lehetne létesíteni. Hozzátette, hogy az önkormányzat kérése hatásosabb legyen, a város lakóitól aláírásgyűjtést is kezdeményez. Az elmúlt években országszerte több megyében adtak át önkormányzatoknak katonasági ingatlanokat, ,,furcsa egybeesés" azonban, hogy sem Hargita, sem Kovászna megyében egyet sem — bár Brassóban is hasonló a helyzet, ott a város központját bénítja egy alig használt katonai épület.