Hétszázhárom évre visszanyúló írott történelmet tesz a ma társadalmának asztalára ez a nagyközség, amelynek nevét a születő Kézdivásárhely — Torjavására néven is — viselte. Így joggal kérdezhetjük, ki és milyen jogon nevezi jövevényeknek a délkelet-erdélyi székelymagyarokat!? Rohamos ütemben épül itt az infrastruktúra Bálványosfürdővel együtt, és két objektummal szerepel a rekordok könyvében is! A legnagyobb székely kapu és a 151 méteres, kígyózó, feltekert túrós puliszka szinte egyedi vállalkozás.
— Milyen gondokkal köszöntött be az új esztendő? — kérdeztük Daragus Attila polgármestert.
— Biztos, hogy nem száleggyel. Be kell fejeznünk a tavaly felépített sportcsarnokot. Úgy lehet, hogy a multifunkcionális épületünk mellett, amit itt, az önkormányzat udvarán építettünk fel önerőből (patika, Caritas, ebédlő, nyugdíjaskonyha stb.), ez lesz az egyik utolsó nagyobb építkezés Torján. Parkosítani akarjuk környékét (lámpákkal, padokkal stb.), s ha minden a tervek szerint halad, építeni akarunk melléje egy fürdőmedencét is. Júniusra terveztük avatóját. Megérdemli ez a falu a csarnokot, mert számos közösségi tömegrendezvény helyszíne volt eddig is. Nagyon remélem, hogy ezzel egy időben ki tudjuk építeni majd a pályázati úton nyert és önerőből induló sportbázist lenn, a sportpályán. Az év végére befejeztük Karatna-Valál községrész ivóvízrendszerének lefektetését. Nagy dolog volt, mert önerőből, a megspórolt pénzből valósítottuk meg. Akkora ez a település, hogy itt az ilyen volumenű munkálatokat két részben végezzük. Vagyis: meg kell kezdenünk Torja vízhálózatának folytatását (ez a második szakasz), ami majdnem másfél millió lejes munka, ugyanis vannak utcák, falurészek, ahol még nincs lefektetve a vezeték. Sajnos, az eddig elvégzett munkát még nem tudtuk mind kifizetni, adóssággal kezdtük az új esztendőt. Ezzel egy időben indulna a község szennyvízhálózatának lefektetése. Nagy munka. Enélkül Torja nem masírozhat be az unióba!
— Mit foglal magában a 3.22-es vidékfejlesztési program?
— Torja vízellátásának második szakaszát, a szennyvízhálózat lerakásának megkezdését és egy nagyon fontos munkálatot: az Altorját Futásfalvával összekötő aszfaltos út megépítését. Ez utóbbi már csak azért is fontos lenne, mert ennek a szomszédságában szándékoznánk megépíteni a jövő ipari parkját. Ott halad át a magasfeszültség, és ivóvizet is könnyebben tudnánk bekötni. Nagy munkálat, értéke 6,14 millió lej lenne. Kerek hatmillióba kerülne a megpályázott torjai kanalizálási rendszer megépítésének első szakasza is. Megjegyzem, hogy ezekhez minden dokumentációval rendelkezünk. Jó volna, ha nem csalnának az érzéseim, de egyelőre úgy érzem, hogy ezzel a 3.22-essel gond lesz. Most várakozó pozícióban vagyunk, lám, milyen lesz a költségvetés.
— Eltérően sok más településtől Torján most is élénk a közművelődési tevékenység, s látom, összeállították a kulturális rendezvények egész évi kalendáriumát.
— Enélkül nem lehet, enélkül nincs közösségi élet. Meddő vita, hogy kik kellene mozgatói legyenek a közművelődésnek: az értelmiség. Így volt ez a múltban is. Nagyon jó a kapcsolatunk a tanügyiekkel, kezdve az igazgatóval. Egy példa. Van négy testvértelepülésünk. Tavaly olyan falunapra is elutaztunk, ahová vittük a hagyományőrző csoportot, a táncegyüttest. Fergeteges lakodalmast és katonabúcsúztatót mutattak be. Megadták a módját! Tanügyieken kívüliek is bekapcsolódnak a művelődési munkába. Több kultúrcsoportunk van. A január végi hagyományos farsangi kosarasbálra meghívtuk a Kézdivásárhelyi Városi Színházat a szilveszteri kabaréval. Decemberben színdarabbal rukkoltunk elő, február 6-án ismét bemutató lesz. Hagyományőrző csoportunk szerepelni fog a Bálványosi Disznótoros Fesztiválon. Több előadást díjazunk is, mert értékeljük, amikor valaki szabad idejét a kultúrának áldozza. Egyik művelődési koordinátorunk Kovács Katalin. Itt mindenki tudja, hogy mit kell tennie, mindenkinek megvan a maga feladata. Nagy rendezvényünk lesz a Nemzetközi Disznótoros Fesztivál. Van egy olyan gondolatunk is, hogy a nagyméretű Torjai Szabadtéri Főzőversennyel, gasztronómiai fesztivállal együtt mind a kettőt rekordszintre emeljük. Március 15. nálunk nagy ünnep, a lehető legnagyobb figyelemmel rendezzük meg, lovas felvonulással, kézdivásárhelyi részvétellel. Hagyományos rendezvénnyé szentesült a falu majálisa, melyet a Cserefarka nevű szép helyen szoktunk megszervezni. Közös zenés buli ez, meghívjuk a falu népét vendégségbe. Jön mindenki a pokróccal, pálinkájával, borocskájával, hagyományos ekkor a körömpörkölt. Hagyományőrző is a buli, mert nótaestek vannak, ahol az öregek énekelnek, átadják a fiataloknak a kiveszőfélben levő régi nótákat. Hasonló cserefarki rendezvényt tartunk augusztus 20-án. Jó a kilátás onnan, és itt gyújtjuk meg majd a jelzőtüzet, a lármafát. Következik a falunap. Ez nálunk egybeesik a Nemzetközi Gasztronómiai Fesztivállal. Hadd ne soroljam, hogy mekkora ünnepe Torjának a Mária-napi, Futásfalvának a Sarlós Boldogasszony-napi templombúcsú. Október 30-án lesz a szüreti bál, ünnepelünk a feltorjai Szent Márton-napi búcsún. Tartalmas közösségi életet alakítottak ki itt a nyugdíjasok. Novemberben lesz egyik nagy fellépésük, szerepelnek, szórakoznak, művelődési összejöveteleket szerveznek. A végét említem: mikuláskor van Altorján a Szent Miklós-napi búcsú. Így szeretnénk, szeretném én is, eggyé kovácsolni, összeványolni azt a mai Torját, mely most még négy részre van esve: Alsó- és Felsőtorjára, Valálra és Karatnára. Az is óhajom, hogy amikor én végzek ezzel a mandátummal, csak egy település legyünk: egy erős Torja!
