Lapunkban többször írtunk már az energianövények ,,betelepedési" folyamatáról, amely az egyesület megalakulásával új lendületet kapott. A Zöld Energia Egyesületet tizennégy alapító tag hozta létre, elnöke Vajda Lajos, az Asimcov vállalkozói szövetség ügyvezető igazgatója. A múlt heti találkozón a tagokon kívül számos polgármester, szakember és vállalkozó jelent meg, sőt, még a szomszédos Hargita megyéből is voltak résztvevők. Vajda Lajos azt szeretné, ha az egyesület Erdély-szintűvé nőné ki magát, ezért is fogadnak tagokat más megyékből. Az elnök szerint az energianövények jelentős potenciállal rendelkező alternatívát jelentenek a mezőgazdálkodásban, hiszen csak Háromszéken több ezer hektáron, főleg a vizenyősebb részeken lehetne termelni, a kezdeti befektetés gyorsan megtérül, és hosszú éveken keresztül (30 évig is) állandó nyereséget biztosít. Az eddigi tapasztalat szerint nálunk a legmegfelelőbb az energiafűz lenne, a szomszédos országokban energianyárral, energiaakáccal is próbálkoznak.

Tavaly Kézdiszentkereszten, Nyujtódon és Bölönben létesítettek több hektáron ültetvényeket, az alkalmazott technológiát Domokos Árpád, Vetési Levente és Albert Levente mutatta be. Számításaik szerint a telepítés hektárja 1500—1600 euróba került, ebben foglaltatik a dugványok ára, a talaj gépi előkészítése, a kézi ültetés, a többszöri kézi kapálás és a műtrágyázás. Habár létezik megfelelő gépesített technológia is, egybehangzó vélemény volt, hogy a 20—30 hektárig terjedő ültetvényeknél a kézi telepítés gazdaságosabb. A jövőben ültetőgép közös megvásárlása ugyan megfontolandó, de ennél sokkal fontosabb lenne a betakarításhoz szükséges aprítógép beszerzése. A legegyszerűbb, traktorvontatású vágó- és aprítógép nem túl drága, az egysorosak valamivel több mint húszezer euróba kerülnek. A gyommentesség biztosítása is megoldható, mind a három termelő jövőtől a vegyszeres kezelést tartja célravezetőnek, nevezetesen Dual alkalmazását.

A fiatal ültetvénynek nincs természetes ellensége, hiszen magas acetilsavtartalma miatt savanyú, amit az állatok nem szívesen fogyasztanak. Egyetlen gond az állatok távoltartása, hiszen Bölönben például egy áthajtott juhsereg letördelte a friss ághajtásokat.

A hargitai tapasztalatokról Benkő Sándor cégtulajdonos beszélt. Ő már közel három éve foglalkozik az energiafűzzel, egy svéd kutatóállomástól is megszerezte a romániai dugványforgalmazás licencét. Az általa termelt fűzfaaprítékot saját gyárában brikettálja, a brikett hőértéke pedig semmivel sem alacsonyabb a többi konvencionális tüzelőanyagénál. Csíkszeredában februárban indul be egy olasz partnerrel épített, faaprítékkal és biomasszával működő, villamos energiát és fűtési hőt termelő központ, amely képes lesz a város háztartásainak felét hőenergiával ellátni. Így a csíki energiafűz-termelőknek biztosítva lesz a megtermelt fűzapríték értékesítése. Benkő Sándor tájékoztatása szerint az unió régebbi tagállamaiban az alternatív energiát termelő ültetvények létesítési költségeinek felét az állam támogatásként kifizeti a termelőnek, nálunk viszont ebben az esetben is csak a területalapú támogatásra lehet számítani. Most abban reménykednek, hogy az egyesülettel közösen az RMDSZ-es államtitkárral is felálló új szakminisztériumban a támogatás folyósítása megoldható lesz.

A harminc évig is termést hozó ültetvények átlagtermése 24—26 tonnára tehető, az eladási ár pedig megközelíti az 50 eurót tonnánként. Nem szükséges a szárítás, hiszen téli időszakban vágva és aprítva (levelek nélkül) a nedvességtartalom 20 százalék körüli, halomba rakva nem penészedik, és jól szárad.

Bartha Sándor, az ErPék igazgatója érdekes előadást tartott a fával működő, illetve faelgázasító kazánokról. Az ilyen kazánokat gyártó vállalkozó számításai szerint jelenleg a legolcsóbb a faapríték által biztosított hőenergia. Az ErPék különböző típusú fás kazánokat készít, de megrendelésre szecskázott szalmával működő kazánt is gyártottak. Fejlesztés alatt a fűzfaaprítékkal működő kazán prototípusa, így a termelés, a kazángyártás és az eladás jól összekapcsolható lesz. Benkő Sándor szerint a fűzapríték égetése nagyon előnyös, hiszen kevés, a kazánt károsító salak keletkezik, így biztosított a berendezés hosszú élettartama. Vajda Lajos úgy vélte, a faapríték hasznosításának előnyére szolgálhat, hogy az utóbbi években felszerelt gázkazánok lassan kiöregednek és cserére szorulnak. Igaz, a nagyobb teljesítményű kazánokat elsősorban lépcsőházakban, iskolákban, hivatalokban előnyös beszerelni. Az ülésen felmerült az átfogó reklámkampány indítása is. Az egyesület egyébként saját honlapot működtet, ahol magyar, román, angol és német nyelven nyújtanak információkat az egyesületről, a mezőgazdaság jogi környezetéről, általában az alternatív energiaforrásokról (http://www.greenenergy.org.ro/).