Az állapotfelmérésből és az uniós gazdaságélénkítési tervből származó pótlólagos források legnagyobb részét, 31,2 százalékát a biológiai sokszínűség megőrzésére fordítják majd a tagállamok. A második legnagyobb tétel a vízgazdálkodás, ami a teljes keret 26,9 százalékát teszi ki. Ezt követi a tejtermelés szerkezetváltása (14,5 százalék) és a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás (14,2 százalék). A vidék széles sávú internetes lefedettségének javítását szolgálja majd a többletforrások 7,3 százaléka, a megújuló energiaforrások elterjedését a pénz 5,6 százaléka, végül a teljes keret 0,3 százalékát használják fel innovációra. Magyarország a rendelkezésére álló új vidékfejlesztési források egészét, több mint 54 millió eurót a tejtermelés talpra állítására kívánja fordítani, mellőzve olyan más támogatható célokat, mint az éghajlatváltozás, a vízgazdálkodás, a széles sávú internet elterjesztése vagy a megújuló energiák.

Klímamenekültek Egyiptomban

Egy nemrég megjelent egyiptomi kormányzati tanulmány szerint 2025-ig több mint félmillió ember kényszerülhet a Nílus-delta elhagyására a tengerszint emelkedése miatt. A Földközi-tenger vízszintje már a huszadik század folyamán is húsz centiméterrel emelkedett, s a vízállás 2025-ig további tíz centiméterrel nőhet — áll a jelentésben. A betörő sós víz elől már eddig is sokan elhagyni kényszerültek az ország éléskamrájának számító területet, mások homokot vásárolnak a földek megemelésére, vagy gátakkal védekeznek. A tanulmány szerint a vízszint emelkedésének következtében további több mint félmillió ember kényszerülhet kitelepülni, s a mezőgazdaság és a turizmus hanyatlása révén mintegy hetvenezer munkahely szűnhet meg. Az áttelepülések miatt Egyiptom más részein várhatóan megugrik a munkanélküliség és a bűnözés, s más társadalmi feszültségek is várhatók. A Nílus-delta környezeti pusztulásának kezelése egyelőre nem tartozik az ország prioritásai közé, ám szakértők szerint ha a helyzet tovább romlik, súlyos élelmiszerhiány alakulhat ki, s a klímamenekültek száma a század végére elérheti a hétmilliót. A delta biztosítja a nyolcvanmilliós ország élelmiszer-termelésének egyharmadát, az export révén pedig jelentős bevételt is hoz.

Nem lesz egységes támogatási rendszer

Magyarország bejelentette az Európai Unió illetékeseinek, hogy idén nem vezetik be az úgynevezett egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, az SPS-t — közölte Gráf József szakminiszter. Az agrártárca vezetője szerint kedvezőtlen Magyarország számára, hogy az SPS-t az idén nem vezetheti be, mert így több olyan támogatási terület esik el a szubvenciótól, amely azt továbbra is megkaphatta volna. Példaként említette a tejtermelést, a húsmarhatartást, illetve a dohánytermesztést. Az agrártárca vezetője kitért arra, hogy azok a kiemelt ágazatok, amelyek eddig támogatást kaptak, ám a termelésüktől ezeket a szubvenciókat még nem választották el teljesen, a nemzeti támogatási kassza, a top-up kiürülése után nem kaphatnak semmiféle további támogatást. Jelezte ugyanakkor, hogy a nemzeti hatáskörben felhasználható uniós támogatás 3,6 százalékát ezekre a területekre a későbbiekben esetleg át lehet csoportosítani, ezt az összeget a tejtermelés kapja idén. A miniszter szerint az SPS bevezetése — amelyet már több mint egy tucat uniós országban alkalmaznak — most jelentett volna igazi segítséget a magyar mezőgazdaság finanszírozása számára, hiszen fontos ágazatok 2013-ig történelmi bázisalapon kaphatták volna a támogatást.