A hír — amelyet néhány napja Traian Băsescu államelnök jelentett be —, hogy amerikai rakétapajzsot telepítenek Romániába, s a Legfelsőbb Védelmi Tanács jóvá is hagyta az amerikai javaslatot, élénk feltűnést keltett.
A ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakéták és radarrendszer telepítése már a Bush-kormányzat idején felmerült, s a tervet az Obama-adminisztráció sem adta fel. Az eredeti elképzelések szerint Csehországban lett volna az elfogórendszer, Lengyelországban pedig a radar. Ez hatalmas orosz ellenállásba ütközött — Dmitrij Medvegyev államfő egyértelműen oroszellenes lépésnek fogva fel, azzal fenyegetőzött, hogy a Lengyelország és Litvánia közötti orosz exklávéba, Kalinyingrádba (a történelem során oly sokat szenvedett Königsbergbe) telepítik az orosz nukleáris fegyverek jelentős részét. Erre a két országban népszavazást írtak ki. Lengyelországban a lakosság 57, míg Csehországban 67 százaléka ellenezte a rakétapajzs telepítését, ezért aztán a két — különben lelkes Amerika-barát — ország el is állt a tervtől. Az Egyesült Államok 2009 végén jelentette be először hivatalosan, hogy a pajzs építéséről nem mondhat le, a Fekete-tengeren építi ki, így azután Bulgária, Törökország és Izrael mellett Románia számára is védelmet jelenthet. Băsescu államfő nem sokat árult el a tervről, annyit tudni, hogy a jelentős beruházás Románia számára is anyagi terheket jelenthet, és 2015-ig készülhet el. Előnye, hogy védelmet jelenthet, hiszen a ballisztikus rakéták ellen Románia jelenleg teljesen védtelen. A kérdés, hogy ki akarná ballisztikus rakétákkal támadni az országot. Ezt kérdezte Ion Iliescu exállamfő is, s javasolta, hogy a Románia történetében oly sorsdöntő kérdésben népszavazást kellene kiírni. A szakértők és politikusok — köztük például a liberális Theodor Meleşcanu exkülügyminiszter — lelkesen üdvözölték a tervet, kijelentve, hogy az orosz aggodalmak alaptalanok, hiszen ez védelmi pajzs, másrészt pedig az iráni fegyverkezés már csak azért is aggodalomra adhat okot, mivel a perzsa rakétarendszer már most eléri Románia keleti részét, Dobrudzsát és a Bărăgant, s évről évre fejlődik, nő a hatótávolsága. Oroszország nyilván érzékenyen reagált a hírre, az egyik ismert külpolitikai szakértő gúnyosan jelentette ki, hogy Románia a rakétapajzs befogadásával politikai szerepét akarja növelni a térségben. Mások azzal érveltek, hogy a rakétatelepítési terv kihívhatja az al-Kaida s a terroristák dühét is. Ezt például Meleşcanu azzal utasította el, hogy Románia a NATO tagja, részt vesz az iraki és afganisztáni rendcsinálásban, tehát már eddig is kihívhatta volna a terroristák dühét. Másrészt — és ezt sem hittük volna, hogy megérjük! — igazat kell adnunk Iliescunak, a demokratikus megoldás kétségtelenül a népszavazás kiírása lenne, a Románia jövőjét befolyásoló kérdésben a népnek kellene döntenie!
