Mintegy tizenötezer magyarországi gazdálkodó részesülhet támogatásban az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) keretében az elkövetkező öt évben — közölte a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A szaktárca kiemelte: mintegy 1,2 millió hektár területen évente összesen 55 milliárd forint — közel 200 millió eurónyi — támogatás nyerhető el az AKG-programból.
A program egyes ágazatok — például az állattenyésztés, gyümölcstermesztés, ökológiai gazdálkodás, valamint a természetvédelem — kiemelt támogatását teszi lehetővé. Az AKG révén a minisztérium szerint több mint háromnegyed millió hektár szántóföldi növénytermesztéssel, 350 000 hektár legeltetéssel vagy kaszálással, valamint több mint 75 000 hektár szőlő- és gyümölcstermesztéssel érintett terület vonható be a környezetkímélő célprogramokba. Az összes támogatott kérelmező 87 százaléka kis- és közepes méretű gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik.
Libatartók fekete éve
Fekete esztendejük volt tavaly a magyar libatartóknak, miután az év második felében mélypontra esett a lúd eladási ára: kilónként 3,8 euróról 2 euróra. „Állatonként kétszáz-háromszáz forintos veszteséget szenvedtek el a termelők, sőt, a feldolgozók is. A haszon a kereskedőknél csapódott le, eredményről csak az ő esetükben lehet beszámolni. Ha az idei felvásárlási árak is hasonlóképpen alakulnak, mint a tavalyiak, akkor nem sok jóra számíthatunk" — mondta Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke. Szerinte a drasztikus veszteségekben a gazdasági válság játszott közre, ami miatt a kereslet visszaesett. A húsliba szezonja lefutott, azonban maradtak még készletek, míg a májliba előállítása és feldolgozása folyamatos. Ez utóbbi ágazat sem mutathatott fel kiemelkedő eredményeket tavalyról.
Árrobbanás a földpiacon
Elkerülhetetlen az árrobbanás a magyar termőföldek piacán 2011 tavaszán, amikor lejár a földvásárlási moratórium, és nem valószínű, hogy Magyarország képes lesz kiharcolni a tilalom meghosszabbítását. A földárak a mezőgazdaság jövedelmezőségéhez képest egyáltalán nem alacsonyak. A hazai gazdálkodók forrás híján ma sem tudnak termőföldhöz jutni. Ma a mezőgazdasági termelésbe bevonható (40—50 hektáros vagy annál nagyobb) föld átlagos ára Magyarországon hektáronként 600 000—800 000 forint, miközben akár Ausztriában is közel kilencezer eurót kérnek érte. A válság hatására 2008 végén 30—40 százalékkal nőttek ugyan az árak, ám a kereslet később visszaállt. Így reálisnak tűnnek az árrobbanásról szóló jóslatok.
Elfogy a termőtalaj
Egy ausztrál kutató szerint akár hatvan év alatt is elfogyhat a termőtalaj a világon a föld túlhasználata és egyéb okok miatt. John Crawford, a Sydneyi Egyetem fenntartható mezőgazdaság tanszékének tanulmánya szerint a termőtalaj vékonyodásának oka az elhibázott földhasználat és túltermelés okozta erózió, valamint a klímaváltozás. Becslése szerint évente 75 milliárd tonna talaj veszik el világszerte, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös a mutató. Az európai talaj a kíméletesebb földhasználat miatt valamivel tovább, mintegy száz évig is kitarthatna, valójában azonban a növekvő népesség okozta keresleti és a világszerte erodálódó földek által kiváltott kínálati nyomás hatására valószínűleg már előbb kimerül. A kutató szerint a talajt kevesebb szántással, pihentetéssel kell óvni, ám a talajminőség javítása évtizedeket is igénybe vehet. A legfrissebb előrejelzések szerint a világ népessége a jelenlegi 6,8 milliárdról 2050-re több mint kilencmilliárdra nőhet. A tavalyi gabonaválság során a búzakészletek harmincéves mélypontra kerültek, miután a búza és rizs iránti kereslet az elmúlt hét évből hatban túlszárnyalta a kínálatot. A szárnyaló gabonaárak a világ több országában is társadalmi feszültségekhez vezettek.
