Öt, négy, három, kettő, egy! És elkezdődik egy csodálatos fényjáték, mely eszünkbe juttatja a két sepsiszentgyörgyi fiatalembert, Rákosfalvy Zsoltot és Nagy Szilamért, aki a fényjáték vezérlőprogramjának megalkotásában működött közre, s melyből egyszer csak előtűnik a Sziklás-hegység hófedte ormain egy hódeszkás fiatalember, aki csodálatos íveket rajzolva a szűz hóban, siklani kezd Vancouver felé.
Fáklyákkal kirajzolt juharfaleveles kapun (kíváncsian vártam, észre veszi-e, hogy van a városban egy faragott székely kapu is, hatalmas, hét méter széles, szép és beszédes, mint minden székely kapu, mint az indiánok ,,totem fái", az egykori ökölvívónk, Gáll Árpád és barátai faragták, állították az egyetem elé) át érkezik a helyszínre, hogy köszöntse a vancouveri olimpiára érkezetteket, élükön a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével, Jacques Rogge-val, Kanada főkormányzójával, Michaelle Jeannal, na meg a négy indián törzsfőnökkel... És hozzák Kanada nemzeti zászlaját, felcsendül a himnusz —Nikki Yanofski énekli —, a kanadai hadsereg díszalakulata három tagjának közreműködésével méltóságteljesen az árbocra vonják. A stadion porondjára indiántörzsek képviselői érkeznek, a porondból pedig négy ,,totemoszlop" emelkedik ki, indián szokás szerint jelezve, hogy szívesen látják a ide érkezett vendégeket. Dobpergéssel jelzik, hogy jöhetnek a vendégek, azaz kezdődhet a sportolók bevonulása. A hagyományhoz híven a görögök nyitják a sort, a magyarok a 35-ikekként (mert közben az egy sízővel érkezett Costa Rica valamilyen okból kihagyta a megnyitót) vonulnak Sebestyén Júlia zászlóvivő mögött, a 65. helyen érkező román küldöttség élén Tófalvi Éva hozza a zászlót (mint 2002-ben Salt Lake Cityben is)... Nyolcvankét csapat vonul be a 60 600 nézőt befogadott fedett stadionba.
A játékok hivatalos dalával — Üsd a dobot... Nelly Furtado és Bryan Adams énekli — folytatódik a show, majd miután a totemoszlopok is eltűnnek a porondról, kezdődik az ,,utazás Kanada álomvilágában". Egymást követik az országban élő nemzetek — eszkimók, indiánok (kb. 630 törzsük van), fehérek... — a maguk kultúrájával. E kultúrák összekapaszkodásából jön létre az energiagyűrű, az úgymond északi fény. Csillagképek — medve, farkas... — rajzolódnak ki az égen, a porondon lassan és méltóságosan emelkednek, nőnek a magasba a Sziklás-hegység hófedte bércei, a lejtőkön sízők, hódeszkázók... bontakoztatják ki a téli olimpiák sportágait, korcsolyázók népes csapata fogja össze ezeket egy csokorba. Így érkezünk ,,utazásunk" végére, a vancouveri játékokra.
John Furlong, a szervezőbizottság vezetője köszöntötte a résztvevőket, méltatta a kanadaiak, a szervezők munkáját, a sportolók hozzájárulását e csodálatos ünnep jövendő sikeréhez. Jacque Rogge megköszönte Kanadának, a szervezőknek, az önkénteseknek áldozatos munkájukat, majd felkérte Michälle Jeant, kanada főkormányzóját, hogy nyissa meg a játékokat. A Megnyitom az olimpiai játékokat Vancouverben mondat elhangzása után felcsendülnek a Halleluja című dal akkordjai, a lelátón ötvenötezer lámpa fénye villog. A bejáratban feltűnik az olimpia zászlaját hozó nyolc fehér ruhás... felcsendül az olimpiai himnusz — szövegét a görög Szamarasz Szpirosz írta, zenéjét Kosztisz Palamasz szerezte — egy világhírű kanadai szoprán előadásában. Egy percre csend borul a fedett stadionra, az elhunyt grúz szánkósra, Nodar Kumaritasvilire emlékeznek... Hayley Wickenheiser és Michel Verrault mondja el a sportolók és a játékvezetők esküjét. Közben érkezik az 54 000 km-t maga mögött tudó olimpiai láng. A kerekes székes maratoni futó, Rick Hansen hozza be a stadionba, és adja át a gyorskorcsolyázó Catrina Le May-Doannak, ő a kosaras Steve Nashnak, ő pedig Grenoble arany- és ezüstérmesének, Nancy Greenek, aki a legendás jégkorongozó, Wayne Gretzky fáklyájára adja tovább a lángot. Négy fáklya lobog, a kandeláber még sehol. Aztán megnyílik a porond, három oszlop kezd nőni a magasba, és egy kandeláber... A negyedik oszlopnak nyoma sincs... Villannak a fáklyák, s a három oszlopon kúszni kezd a láng a kandeláber felé... (A negyedik lánggyújtó Gratezkyvel más helyen, kint gyújtatnak lángot.) Vancouverben lobog a láng.
Az első versenynap
azzal kezdődik, hogy bejelentik: a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt elnapolják a férfiak műlesiklószámát. A síugrást viszont megrendezik. A 90 m-es normál sáncon az első sorozat tétje a legjobb harminc közé jutni. Meglepetés nincs, minden esélyes türelmetlenül várhatja a mindent eldöntő második sorozatot, melynek rajtját felvitték a 18-as kapuhoz. Az első 100 métert ugró a finn Happone. Ez még nem jelent érmet, tudja ő is, de örvend a teljesítménynek. Ha már az érmet említettük, hadd mondjuk el, a német Schmitt nyitotta meg egy 103,5 méteres ugrással az idegeket tépő érmes csatát. Ettől kezdve csak két 100 méteren aluli ugrást (99,5 m) jegyeztünk. A legnagyobb három az osztrák Schlierenzauer (106,5 m), a lengyel Malysz (105 m) és a svájci Ammann (108 m) nevéhez fűződik. Simon Ammann — ez a svájci gyerek — Salt Lake City-ben is megvetette a figurát. Mindkét sáncon legyőzte a lengyel Malyszt, két aranyérmet nyert. Na tessék, pihent nyolc évet, és megint elkezdte... Torino dobogósai hírmondóként sem jelentkeztek.
Normál sánc:
1. és olimpiai bajnok: SIMON AMMANN (svájci) 276,5 p (105 és 108 m)
2. Adam Malysz (lengyel) 269,5 (103,5 — 105 m)
3. Gregor Schlierenzauer (osztrák) 268,0 (101,5 — 106,5 m)
4. Janne Ahonen (finn) 263 (102—104 m), 5. Michael Uhrmann (német) 262,5 (103,5 — 102 m), 6. Robert Kranjec (szlovén) 260 (102 — 102,5 m).
A nap minket is rendkívül érdekelt versenyszáma a sílövészet női 7,5 km-es sprintje volt. Azt ugye már mondanunk sem kell, hogy Tófalvi Évinek szurkoltunk. Titokban abban bíztunk, hogy dobogóra kerül. Jól is versenyzett, remekül lőtt, de mivel Csíkban sem örök a hó, hogy Évi a 365 napból 366-ot fusson a havon... a több edzéssel érkezett nagymenők lefutották. Évink a 14. helyen zárt. A verseny egyébként meglepetéssel zárult, nem a nagy esélyes németek valamelyike (pl. a világbajnok Kati Wilhelm), vagy a francia négyes egyik tagja, vagy a torinói ezüstérmes svéd Olofson, vagy a mindig erős oroszok egyike nyerte, hanem a szlovák Anastazia Kuzmina.
Sílövészet, női 7,5 km, sprint:
1. és olimpiai bajnok ANASTAZIA KUZMINA (szlovák) 1:55,6 (1 lőhiba)
2. Magdalena Neuner (német) 19:57,1 (1)
3. Marie Dorin (francia) 20:06,4 (0)
4. Anna Bulgina (orosz) 20:07,7 (0), 5. Jelena Krustaleva (kazahsztáni) 20:20,4 (0), 6. Marie Laura Brunet (francia) 20:23,3 (0)... 14. Tófalvi Éva (romániai) 20:45,1 (0)... 39. Elena Purdea (román)... 49. Dana Plotogea (román)... 85. Alexandra Stoian.
Nyugodtan szurkolhattuk végig a férfi gyorskorcsolya 5000 méteres számának küzdelmeit. A 28 versenyző 14 párban száguldozott a tükörsima jégen. Az igazi nagy csata a mezőny második felére maradt, ebben szaladt a címvédő amerikai Hadrick Chad, a világbajnok holland Sven Kramer, az olaszok nagy esélyese, Enrico Fabris... Sokat nyomott a latban, hogy egy párban szaladt Kramer és a kitűnő dél-koreai Lee. Kihajtották egymásból a szuszt, s vele egy arany-, illetve ezüstérmet. Az Államok ezúttal érem nélkül maradt.
A holland gyorskorcsolyázó olimpiai bajnok Sven Kramer
Gyorskorcsolya, férfi 5000 m:
1. és olimpiai bajnok SVEN KRAMER (holland) 6:14,60 p — ol. csúcs
2. Hon Li Szjung (dél-koreai) 6:16,95
3. Ivan Szkobrev (orosz) 6:18,05
4. Havard Bokko (norvég) 6:18,80 p, 5. Bob De Jong (holland) 6:19,02 p, 6. Alexis Contin (francia) 6:19,58
Maradjunk még a gyorskorcsolyánál, s nézzük rövid pályás változatának első éremosztását. Selejtezők, vagy ha így jobb, előcsatározások előzték meg — mind a férfi 1500 m-en, mind a női 500 m-en. Itt is, ott is érdekeltek voltunk, azaz volt versenyzőnk, de tudtuk, hogy igazán nagy bravúrnak kell történnie ahhoz, hogy éremközelbe kerüljenek a magyarok, vagy valami csodának... Na de csoda nincs, a bravúr elmaradt, és mi nyugodtan szurkolhattunk az amerikai—dél-koreai párharc résztvevőinek, s izgulhattunk azért, hogy sikerül-e világcsúcsot (2:10,639 p) dönteniük. A nagy csatában (könyökölésben) a világcsúcs elmaradt, viszont ázsiai győzelem született, az amerikaiak pedig azzal vigasztalódtak, hogy ők két érmet nyertek az egy ázsiaival szemben.
Rövid pályás gyorskorcsolya, férfi 1500 m:
1. és olimpiai bajnok SZU LI JUNG (dél-koreai) 2:17,611
2. Anton Ohno Apolo (amerikai) 2:17,976
3. John Celski (amerikai) 2:18,053
4. Oliver Jean (kanadai) 2:18,808 p, 5. Bak Szung Szi (dél-koreai) 2:45,010 p, 6. Liang Ven Han (kínai) 2:28,192... 19. Darázs Péter (magyar)... 30. Knoch Viktor (magyar).
Közben a női 3000 m-es váltóban megvívták az elődöntőt. A kínai váltó olimpiai csúccsal (4:08,7979) jutott a döntőbe, ahol Dél-Korea, Egyesült Államok, Kanada váltóival kell csatáznia, a magyar csapat a B-döntőbe került, s az 5—8. helyek egyikéért verekszik. Reméljük, pontot szerez.
A nap utolsó éremosztásáról a síakrobaták gondoskodtak. A 27 tagú mezőny vetélkedőjén trónfosztásra került sor, a kanadaiak nagy bánatára, hiszen a címvédő Jennifer Heilt megelőzte az amerikai Hannah Kearney, aki, hogy ne menjen egyedül a dobogóra, magával vitte honfitársnőjét, Shannon Bahrke-t is.
Síakrobatika, női mogul:
1. és olimpiai bajnok HANNAH KEARNEY (amerikai) 26,63 p
2. Jennifer Heil (kanadai) 25,69
3. Shannon Bahrke (amerikai) 25,43
4. Aiko Uemura (japán) 24,68 p, 5. Chloe Dufour-Laponte (kanadai) 23,87 p, 6. Margareta Marbler (ausztria) 23,69 p.
A hétfői éremosztások:
4.30 óra: síakrobatika — férfi mogul
20.00: sífutás — női 10 km szabad stílus
20.30: hódeszka — férfi krossz
22.30: sífutás — férfi 15 km szabad stílus.
A nap programját kiegészítik a napi jégkorongmérkőzések és a műkorcsolyapárosok rövid programja.
