Iskolai sportHol tartunk ma? — Áros Károly

2010. február 15., hétfő, Sport

Az Európai Unió nem titkolt célja a diák- és a szabadidősport fokozottabb állami finanszírozása, szemben a teljesítmény-, vagyis a professzionális sporttal, melyet a üzleti világ gondjaira bíz. Ez azt jelenti, hogy át kell gondolni sportstratégiánkat, és nem csak országos, de városi szinten is.

Az unió célkitűzése máris visszhangra talált a XIII. Olimpiai Kongresszuson, ahol egyik igen fontos megállapításként fogalmazódott meg: a rendszeres sportolás elengedhetetlenül szükséges a jövő nemzedéke számára. Ide csatlakozik: a sport a helyi, nemzeti tradícióink, kultúránk és történelmünk szerves része, fontos szerepet játszik a közösségek közötti kapcsolatépítésben!

Az Európa felett egyre erőteljesebben kibontakozó szemléletváltás, ha lassan is, de biztosan elérkezik hozzánk. Fel kell készülnünk fogadására, alkalmazására! Önkéntelenül is megfogalmazódik bennünk a kérdés: hol tartunk ma? Hol? Például a gelencei

Jancsó Benedek Általános Iskola

Legutóbbi ottjártunkkor az épület előtt két sportpálya volt: egy kosárlabda- (ez áll ma is) és egy kézilabdapálya — ma emlékparknak is nevezhetjük, hiszen itt áll az iskola névadójának szobra az őt megillető környezetben, s ez szép —, az épület mögött, mint ma is, „üzemelt" a nagy udvar a szünetben hancúrozni akaró gyerekekre várva. Az iskolával szemben levő kisebb épületben működött a tornaterem. Akkor egy igazi sportteremről szólt a soros tornatanár álma, vágya... Azóta sok víz lefolyt Porond patakán. A 622 gyereket (óvodást és iskolást) számláló község ma új sportteremmel rendelkezik (a régi „tornaterem" visszakerült az egyház tulajdonába), és két testnevelő tanárral — Néda Barnabás és Orbán Ferenc. (Igen, róla, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely egykori labdarúgójáról.). Legalábbis, amíg heti két tornaórája lesz az I—IV. osztályoknak.

— Van sportterme a falunak — mondja Kovács Zsuzsanna igazgatónő —, de a testnevelés tanítását nem szolgálja. Messze van az iskolától... A délutáni kosárlabda- és teremfociedzéseken testnevelő tanáraink élnek a sportterem nyújtotta lehetőséggel, ez tagadhatatlan, de az iskola négyszáz tanulója közül ezt kevesen, nagyon kevesen élvezhetik. Ami felhőtlen napokat biztosít, az a két évvel ezelőtti pénzdömping biztosította felszerelésskála beszerzése, megléte. Nincsenek labda- és egyéb felszerelésgondjaink. Ilyen szempontból kedvük szerint dolgozhatnak tornatanáraink. És dolgoznak is.

Orbán Ferenc ma (hétfő) éppen Haralyban tanít, ,,itthon" van viszont Néda Barnabás.

— A régi tornateremben — kezdte mondandóját Néda Barnabás — volt svédszekrény, bak, dobbantó, tornapadok, szőnyegek, és egyéb tornafelszerelések ma is rendelkezésünkre állnak, az más kérdés, hogy nem tudunk minden tornaórára felmenni a sportterembe. De ott tartom rendszeresen a teremfoci- és a kosárlabdaedzéseket. Az I—IV. osztályos fiúkból, leányokból álló Sicul Baschet együttesünk jól bekapcsolódott a Kézdivásárhelyi SE kosárprogramjába, mely megmozgatja a felső-háromszéki sportteremmel rendelkező falvakat, iskolákat (Zabola, Kézdiszentlélek, Bereck, Csernáton, Gelence, Kézdivásárhely), valamint Kovásznát.

— Gazdag az iskolai sportélet megyei versenynaptára, s gondolom, ezekre a különböző osztálybajnokságok igénybevételével készülnek.

— Nem, nincsenek osztálybajnokságaink, de az iskolanapokon más iskolák meghívásával komoly sportrendezvényeket szervezünk kosárlabdában, kézilabdában, labdarúgásban...

— Milyen eredményekkel zárták az őszi megyei versenyeket?

— Az I—IV. osztályosok kispályás focicsapata megnyerte az itt, Gelencén rendezett megyei döntőt, és részt vehet az országos bajnokság döntő szakaszán, az V—VIII. osztályosok a csernátoni körzeti szakaszon a 2. helyet szerezték meg. Kosárlabdás leányaink a körzetin a 2. helyen zártak, a fiúk a megyein a 4. helyet szerezték meg. Csak a negyediket, hiszen itt „összecsapták" a falusi és városi csapatokat, így aztán sok esélyünk nem maradt a városiakkal, a sepsiszentgyörgyiekkel szemben. Kézilabdában nem neveztünk. Labdarúgásban beneveztünk az ifjúsági C-kategória megyei bajnokságába. Atlé­tikában az I—IV. osztályosok megyei döntőjén Ityim László Zsolt ezüst-, Kovács Erika bronzérmes lett, az V—VIII.-osok versenyén Nagy János szerzett egy negyedik helyet.

— Említsük meg a sportágak legjobbjait.

— Kosárlabdában: Ilie Gabriella, Cseh Tünde, László Erzsébet, Cseh Krisztina, Vajda József, Oláh Attila, Majlát Imre, labdarúgásban: Tamás Zsolt, Ityim László Zsolt, Deme Félix, Lázár Hunor, Ilyés Norbert, Szurkos István, atlétikában: Kovács Erika, Ityim László Zsolt, Nagy János.

— Az iskola két legjobb sportolója?

Szurkos István

Tamás Zsolt

— A IV. osztályos Tamás Zsolt és a VII.-es Szurkos István.

— Tervek?

— Minél több versenyt szervezni, megnyerni.

— A vágyak?

— Most csak egy van: az I—IV. osztályos kispályás focicsapatunk dobogós helyen zárja az országos bajnokságot.

— Úgy legyen.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2010-02-15: Sport - x:

És lobog a láng — Áros Károly

Öt, négy, három, kettő, egy! És elkezdődik egy csodálatos fényjáték, mely eszünkbe juttatja a két sepsiszentgyörgyi fiatalembert, Rákosfalvy Zsoltot és Nagy Szilamért, aki a fényjáték vezérlőprogramjának megalkotásában működött közre, s melyből egyszer csak előtűnik a Sziklás-hegység hófedte ormain egy hódeszkás fiatalember, aki csodálatos íveket rajzolva a szűz hóban, siklani kezd Vancouver felé.
2010-02-15: Sport - x:

Emlékezzünk (Az egyetemes magyar sport) — Áros Károly

Azt mondják, és nem véletlenül, hogy van egyetemes magyar irodalom, népköltészet, kultúra... Tényleg van. Hiszen van egyetlen magyar is — bárhol éljen ő —, aki nem vallja magáénak Apáczai Csere Jánost, Benedek Eleket, Bod Pétert, Kőrösi Csoma Sándort, Bolyai Jánost, Bolyai Farkast...