Akinek van a kertjében néhány tő bimbóskel, az akár februárban, a hó alól is szedhet belőle. Azon kevés növényünk közé tartozik, amelyeket ősszel nem kell feltétlenül betakarítani, hiszen a dió nagyságú kis káposzták nagyon jól bírják a nagy fagyot is, ráadásul ízesebbek, édesebbek lesznek tőle. Vannak, akik nyersen, salátaként fogyasztják, de készíteni lehet belőle párolt köretet vagy főzeléket is, akár a kelkáposztából.
Tápértékét sok vitamin, fehérje és emészthető rost fokozza. Érdemes neki helyet adni a kertben, szinte minden talajon megtermelhető. Szereti a frissen trágyázott földet: ha nincs szerves trágya vagy komposzt, akkor ügyelni kell, hogy a nitrogénnél több káliumot kapjon műtrágya formájában. Mivel sok fényt igényel, ne kerüljön fa alá, és a betegségek megelőzése érdekében olyan ágyást válasszunk neki, ahol az elmúlt négy évben nem volt káposztaféle. Jól viseli a szárazságot, de vízigényes növény, ezért csak akkor ad szép bimbókat, ha rendszeresen öntözik. Palántázásával nem kell sietni, ráér májusban is elültetni, hiszen csak késő ősszel kezd teremni. Tipikus másodvetemény: kerülhet például borsó, retek, saláta vagy spenót után is. Mivel akár egy méter magasra is megnőhet, nagy tenyészterületet igényel, ezért legalább 50—70 centiméter távolságra ültessük egymástól. Utána már csak kapálni és kártevő láttán permetezni kell. A bimbóskelt ugyanis nemcsak az ember szereti, hanem a levéltetvek, a földibolhák, a hernyók és a meztelen csigák is. Szeptemberben, amikor a bimbók fejlődése felgyorsul, az oldalleveleket érdemes kitördelni, hogy a bimbók több fényhez és tápanyaghoz jussanak, így jobban kifejlődnek, és kemények lesznek. Mivel jól tűri a hideget, kint hagyhatjuk a kertben, és addig járhatunk rá, amíg találunk rajta valamit. Egy tő akár félkilónyi termést is hozhat, így egy négyfős családnak bőven elég 15—20 tő.
Szent György-napi agrárexpó
Idén is megrendezik Pápán a Szent György-napi Agrárexpót. A 14. mezőgazdasági kiállítást és vásárt április 16—18. között tartják a városi sportcsarnokban és a környező várkertben. A hagyományos regionális expó 1000 négyzetméternyi fedett és 2000 négyzetméteres kültéri területére legalább 100 agrár- és élelmiszer-ipari kiállítót várnak — közölte Kovács Zoltán, Pápa polgármestere. Hangsúlyozta, hogy a pápai expón hirdetik majd ki a megyei palackos borok versenyének eredményét is, amelyre minden évben legalább 250—260 mintát küldenek be a termelők a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézethez. Az idei kiállítást a ,,tudásalapú mezőgazdaság, biztonságos élelmiszer előállítás" mottó jegyében rendezik. Idén is jelen lesznek a vásáron az élelmiszer-előállító cégek, a gépforgalmazók, alapanyag-termelők és kereskedők, a vetőmag fajtatulajdonosok, állattenyésztők, borászok és vadgazdálkodók; április 18-a például a vadásznap jegyében telik majd. Ebele Ferenc, a Veszprém Megyei Agrárkamara elnöke ismertette: a háromnapos expó rendezésének teljes költsége 62 000 euróra rúg, amelyhez az Agrár Marketing Centrum és a magyar földművelésügyi tárca is jelentős támogatást biztosít.
Magyarországon kezd Dacian Cioloş
A március 5—6-án Nádudvaron megrendezendő harmadik Magyar Agrárakadémiának olyan neves előadókat köszönthetnek, mint Dacian Cioloş, az EU román mezőgazdasági biztosa, Gráf József mezőgazdasági miniszter, Allicia Villaruiz, az unió soros spanyol elnökségének mezőgazdasági államtitkára, Sonia Phippard, a brit mezőgazdasági minisztérium államtitkára és Luis Manuel Capoulas Santos volt portugál agrárminiszter, európai parlamenti képviselő. Mindezt Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, a rendezvény kezdeményezője jelentette be. Ez lesz Dacian Cioloş első hivatalos útja EU-mezőgazdasági biztos minőségében. A kétnapos tanácskozás a magyar élelmiszer-gazdaság jövőjét alapvetően meghatározó Közös Agrárpolitika (KAP) küszöbönálló reformjával, valamint a magyar élelmiszerszektor helyzetével és kihívásaival foglalkozik. A neves külföldi előadók mellett felszólalnak a magyar agrárágazat meghatározó személyiségei. A KAP jelenlegi formájában fenntarthatatlan, a közvetlen mezőgazdasági támogatások nehezen indokolhatóak a társadalom számára. A közösségi támogatáspolitika a jövőben nagy valószínűséggel a környezetvédelmi és szociális közjavak (tájkép megőrzése, élelmiszer-biztonsági, állatjóléti intézkedések betartása, vidéki foglalkoztatás stb.) előállítását finanszírozhatja.