Még a saját földterületek kérdése sem rendezett Ukrajnában, így aztán nehéz megfelelő szabályozást alkotni a földek kereskedelméről. Északi szomszédunk 1991-ben vált függetlenné, s akkor lehetővé tették, hogy a lakosság saját tulajdonba vegye földjeit, ám a procedúra annyi buktatót rejt máig, hogy nem sokan álltak neki átrágni magukat a bürokrácián. Egyelőre a földek valós értékét sem sikerült meghatározni az országban, és sejthető volt, hogy ha ezeket ismét szabadon adhatják-vehetik, sokan áron alul próbálnak meg megszabadulni felesleges termőföldjeiktől.
Ezek lehetnek a fő indokai annak, hogy Ukrajnában megszavazták: 2012-ig meghosszabbítják a földmoratóriumot. Ennek értelmében természetesen a külföldi érdeklődők sem juthatnak földhöz a szomszédos országban — sem vásárlás, sem öröklés útján. Az egyetlen módja, hogy egy külföldi állampolgár termőföldhöz jusson Ukrajnában a haszonbérlet, amely legfeljebb ötven évre szólhat, de ha öt évnél hosszabb, már be kell jelenteni az illetékes hatóságnál. A termőföldnek nem minősülő földet ugyanakkor külföldiek is megvehetik, de csak akkor, ha az ingatlanon épület is áll. Ehhez a külhoni állampolgároknak közjegyzői okiratba foglalt szerződésre és ingatlannyilvántartási bejegyzésre van szükségük.