A Párkányban megjelentek üdvözlik az Országgyűlésben készülő nemzetstratégiai dokumentumot, és remélik, hogy a kérdésben konszenzusos megállapodás születik a parlamenti pártok között ― foglalták össze tanácskozásuk eredményeit a találkozó résztvevői a konferencia zárónyilatkozatának elfogadása előtt rendezett sajtótájékoztatójukon.

,,A schengeni rendszeren belül olyan számítógépes nyomkövető rendszer működik, mely megkönnyíti a kívülről bejött polgárok mozgását is. Maga a tagállam is kidolgozhat olyan speciális eljárást, amellyel elősegíti a vízumhoz jutást a kárpátaljaiak, a szerbiaiak és a romániaiak számára" ― ismertette Csáky Pál, az MKP elnöke a megoldás egyik lehetőségét. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetéséhez szükséges törvénymódosításban látja a Délvidék és Kárpátalja anyaországi kapcsolattartásának biztosítékát. A konferencia zárónyilatkozata a kapcsolattartás érdekében kéri a magyar kormányt a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére Kárpátalja esetében.

A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolják a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a Kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják a pedagógusok szakkönyvtámogatásának folytatását és a határon túli magyar iskolák támogatásának megőrzését. ,,A 2007-es költségvetésben szerepel 2,2 milliárd forintos tétel nemzetpolitika szempontjából fontos támogatásokra, erről senkinek nincs áttekintése" ― mondta el Duray Miklós. Az MKP elnökségi tagja arra kérte a kormányt, hogy a határon túli szervezetekkel közösen döntsön a pénz felhasználásáról.

A záródokumentum aláírói hangsúlyozzák, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a helyi kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása. A résztvevők fontosnak tartják, hogy ősszel a romániai EP-választásokon biztosítsák a magyar közösség képviseletét. Ezért támogatják a megállapodást a romániai magyar szervezetek között a fenti cél elérése érdekében. A fórum kívánatosnak tartja, hogy a magyarság nyugati diaszpórája is szerves részévé váljon a nemzetstratégiának.

A tanácskozás résztvevői kifejezték aggályaikat az olyan negatív megnyilvánulásokkal kapcsolatban, amelyek a magyar kisebbségi közösségeket érintik. Elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdek-képviseleti munkájuk közben etnikai hovatartozásuk miatt meghurcolnak, Szerbiában az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását teljes mértékben mellőzik.

A sajtótájékoztatón Csáky Pál elmondta: Szlovákiában a kormány nem biztosítja a Selye János Egyetem működésének feltételeit, és veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adásainak léte. A határon túli magyar szervezetek kifogásolták továbbá, hogy Ukrajnában kisebbségellenes intézkedések történtek az oktatáspolitikában, Szlovénia kormánya pedig az ország régióinak kialakítása során figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat. A résztvevők megállapodtak abban, hogy következő összejövetelüket 2008 első felében Eszéken rendezik, addig az MKP látja el a szervezet titkári feladatait.

Gémesi Ferenc cáfol

Gémesi Ferenc szerint Duray Miklós nem mond igazat, amikor arról beszél, hogy senki sem tudja, mit takar az idei költségvetésben szereplő, nemzetpolitikai szempontból fontos támogatásokra szánt 2,2 milliárd forint ― erről a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára nyilatkozott egynapos ülését követően. Gémesi kijelentette, Duray Miklósnak mint az MKP egyik vezető politikusának pontosan tudnia kell ezt, ugyanis a párt képviselői minden szakmai és politikai egyeztetésen ott ülnek. Az államtitkár megjegyezte, a politikus nyilatkozata inkább azt jelzi, hogy nem ért egyet azzal a konszenzussal, ami kialakult a forrásmegosztás tekintetében a határon túli magyar szervezetek és a kormány között. Ha ezt valóban így gondolja, akkor a saját pártjában kellene rendeznie a kérdést ― hangoztatta az államtitkár. A tanácskozáson részt vevő szervezetek záródokumentumot fogadtak el, amellyel kapcsolatban Gémesi Ferenc kiemelte: azt várta volna, hogy hangsúlyosabban foglalkoznak a térségfejlesztéssel, hiszen ezen a területen a magyar kormány továbbra is várja tőlük a javaslatokat.

Nemzetpolitikai törvényt terveznek

Nemzetpolitikai törvény benyújtását tervezi Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szeptemberi plenáris ülése után az ott elfogadott koncepció alapján ― tudta meg az MTI. Szili Katalin elmondta: jó remény van arra, hogy a testület ülésén konszenzus születik az általa készített anyagról, és erre alapozva szakértői, illetve politikai egyeztetés után jövőre elkészülhet a törvényjavaslat is.

Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar―magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és állandó bizottsága már megvitatták.

A tervezetből kiderül, hogy a nemzetpolitika stratégiai távlatait és irányait lefektető, törvényi szintű jogszabály a Kárpát-medencei magyarság politikai közössége által kidolgozott követendő tájékozódási és célrendszert állítana fel a Magyar Köztársaság számára. A nemzetstratégiai törvény célja nem a magyarországi politikai pártok számára elfogadható legkisebb politikai közös többszörös kijelölése lenne a szomszédos országok magyar kisebbségei számára, hanem a Kárpát-medencei magyarság egyetértését tükröző jövőkép és stratégiai választások megjelenítése a magyar állam különböző politikái tartalmának és hatásainak alakításában. A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek.

A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében pedig ― áll a dokumentumban ― célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását. A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbi irodájának létrehozása, és minden fontosabb magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése. Indokolt megvizsgálni egy, a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státussal rendelkező, átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását, amelyet főleg a ,,nyugati" és egyéb, világszórványban élők szorgalmaznak. A tervezet kitért arra, a nemzetpolitikai érdekérvényesítés hitelessége és kiszámíthatósága érdekében az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza.

Szili Katalin elmondta: az általa készített koncepció arra a feladatra vállalkozik, hogy megpróbál egy közös értékrendszert felmutatni a megosztottsággal terhelt magyar politikai valóságban, beazonosítani azokat az elveket és célokat, amelyeket a teljes magyar politikai élet oszt. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a javaslatról, ha majd elkészül annak végleges, már elfogadott változata. Úgy látja, két szempontban egyetért a házelnökkel: egyrészt abban: kerüljék el, hogy a szimbolikus cselekmények csapdájába essenek, másrészt, hogy a KMKF-nek és az Országgyűlésnek nem feladata végrehajtási utasításokat adni a kormány számára koncepcionális kérdésekben. Úgy látja: ha a parlamenti eszközöket is becsatornázzák a nemzetpolitika hatékonyabbá és sikeresebbé tételébe, az mindenképpen jó dolog. A tervezettel kapcsolatban megjegyezte, semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését, vagy egy ehhez hasonló intézmény létrehozását.