Mintegy húsz háromszéki település, több megyei palackozó hozta el ismert és kevésbé ismert borvizét szombaton délelőtt a nemrégiben rendbe tett mikóújfalusi Bedő-forráshoz. Az Aquarius névre keresztelt borvízünnepet most szervezték meg első alkalommal, de hagyományossá kívánják tenni. Nem véletlenül, hiszen a különleges, természeti értékeinkre villantó találkozó további, jól kihasználható turisztikai vonzerővel rendelkezik.
Nem sör, hanem borvízsátrak sorakoztak az Olt mentén, az asztalokon pedig kereskedelmi vagy a mostani bemutatóra alkalomszerűen palackozott borvizek feszedeztek. Leírások, fényképek ásványvízforrásokról, rögtönzött, de annál érdekesebb borvízcimke-kiállítás (évszázadnál korosabb darabokkal) fogadta az érkezőket, miközben a falubeliek borvizeikről meséltek. Az esős idő több vizes programot ellehetetlenített, így az Aquariuson az ásványvízé maradt a fő szerep: közel negyven forrásból lehetett kóstolni, ugyanakkor az is érzékelhető volt, mennyire kihasználatlan idegenforgalmi tőke a megye több száz borvízforrása.
A borvízünnepet Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának utórezgéseként emlegette, Demeter János, a megyei tanács elnöke úttörő, remélhetőleg hagyományteremtő rendezvénynek minősítette, míg Nagy József, az Országos Ásványvíztársaság vezetője kijelentette, Háromszéken fellendülőben van a palackozóipar, és segítséget ígért a borvizek vegyi elemzéséhez. Bármikor, bármilyen probléma van, a legkisebb forrás feltárásaban is segítünk — fogalmazott. Később ugyanő előadást tartott a borvizek egészségügyi hatásáról, majd lapunk munkatársa, Kisgyörgy Zoltán geológus beszélt Háromszék ásványvizeinek történetéről, az önkormányzatok borvízpártoló feladatáról. — Legszívesebben azt mondanám el, milyen áldatlan állapotban vannak Kovászna megye ásványvizei, fürdőtelepei, vannak olyan települések, ahol a forrást menteni kell — hangsúlyozta. Az előadó megannyi színes, érdekes történetre villantott rá sajátos, utánozhatatlan stílusában, majd így zárta szavait: legyünk méltók a fürdőket építő, forrásokat rendben tartó ősökhöz.
