Gazdasági helyzet és politikai erőviszonyok

— Tavalyi beszélgetésünkben említette, reméli, sikerül előteremteni a megnyert pályázatok önrészét, és kiépül a város víz- és csatornahálózata, folytatódik a középiskola új épületének és a bentlakásnak a kivitelezése, pénzt szereznek a félbehagyott miklósvári kultúrotthon befejezésére, illetve pont kerül az erdővidéki településekkel a szelektív hulladékgyűjtés megoldását célzó projekt végére. Mindezekből mit sikerült megvalósítani, illetve ha nem, mi volt fő akadályozója?

— A polgármester mind kampánybeszédben, mind évkezdő beszámolóiban csak annyit nyilatkozhat, hogy mit szeretne megvalósítani, mely beruházásokat tartja a legfontosabbaknak. Ilyenkor jószerivel a megkezdett pályázatok kivitelezésére gondol. Hogy mennyire sikerül terveit keresztülvinnie, részben függ a város gazdasági helyzetétől, valamint a helyi és megyei politikai erőviszonyoktól is. A víz- és csatornahálózat modernizálásának terve közel húszmillió lej, amelyből az elmúlt évben 1,031 millió lejt költöttünk el az állam pénzalapjaiból. Sajnos, ennek a nem kis összegnek zömét — mintegy hétszázezer lejt — a műszaki tervre kellett költenünk.

A miklósvári kultúrházra saját pénzalapból több mint százezer lejt költöttünk, aminek köszönhetően az épület tető alá került, és három alkalommal már bált is szerveztek benne a fiatalok. Az építkezés befejezésére és berendezésére újabb hétszázezer lejre lesz szükség, de remélem, még idén sikerül előteremtenünk ezt az összeget.

Az iskolai kampusz összértéke húszmillió lej, ebből 2009 folyamán állami alapból hétmilliót kellett volna megkapnunk és elköltenünk. Viszont egyetlen lej sem érkezett! Kár, hogy a kivitelezés helyben állt, mert úgy becsülöm, már kétmillió lejből is részben befejezhető lenne az iskola egy része és az étkezde épülete is...

Az erdővidéki szelektív hulladékgyűjtéses pályázatunkat mintegy nyolcvan százalékban befejezettnek lehet tekinteni. Ennek során megvásároltunk közel 950 darab 120 literes kukát, 204 darab 1,1 köbméteres szelektív tárolót, valamint egy hulladékszállító autót. Várjuk, hogy a környezetvédelmi minisztérium is utalja át a tízszázalékos önrészt. Amint az utolsó akadály is elhárul, a főpályázó Barót és az öt partnertelepülés egy hitelesített közös szolgáltatóval, vagy a közös fejlesztési egyesülettel közösen fogja megszervezni a hulladékgyűjtést a következő három esztendőben.

— Tavaly kezdődött el az állami pénzalapokból épülő két tömbház építése. Olyan híreket is lehet hallani, hogy az elmúlt időszakban beázott, s több helyen is megsérült az épület. Mi az igazság?

— Az Állami Lakásügynökség által finanszírozott befektetés által 28 lakáshoz jutnak a baróti fiatalok. A szerződés szerint a kivitelezőnek március 31-ig kellene elvégeznie a munkát, ám a téli hónapokban az alacsony hőmérséklet miatt kénytelenek voltak leállni, így május vége lett a végső határidő. Én bízom benne, hogy az önkormányzat által is egymillió lejjel támogatott ingatlan átadása időben megtörténik. Az épület esetleges hibáit majd az átvételkor vesszük számba.

— A volt goscomos alkalmazottak helyzete sem tisztázott: megnyerték azt a pert, mely szerint a polgármesteri hivatalnak több hónapra ki kell fizetnie illetményüket, vagy nem? A megyeitanács-elnöknek, Tamás Sándornak ahányszor alkalma van, annyiszor teszi szóvá, hogy ők bizony pénzt küldtek Barótnak, s arra kérték a tanácsot, fordítsák azt a volt közszolgáltatónál dolgozók elmaradt fizetésének kiadására...

— A mindenkori megyei tanács mindig is fontosnak vélte terjeszteni, hogy ,,ők osztják a pénzalapokat" az önkormányzatoknak. A megyei tanács a helyi pénzügyi törvény és az éves állami költségvetés szerint a leosztott pénz húsz százalékának arányában pályázatok megsegítésére adhat támogatást. Így tehát nem az állami segélyalapból leosztott pénzek célirányos leosztója. Mivel 2006 óta Barót mindössze 165 000 lej értékű segélyben részesült az állami tartalékalapból, úgy gondolom, a tavalyi és a demokrata-liberálisok által leosztott pénzösszeg, amelyet a víz- és csatornahálózat modernizálásának megvalósítására költöttünk, jó helyen van. A goscomosok fizetésére is sor kerül akkor, amikor a városnak pénzügyi többlete lesz.

— Apropó, Tamás Sándor! Milyen most a kapcsolatuk, javult-e valamit, vagy továbbra is feszült a helyzet? Milyen esélyt lát arra vonatkozóan, hogy ha szükséges, a megyei tanács Barótot is felterjeszti, s részesülnek a kormány tartalékalapjából kiutalt pénzekből?

— Véleményem az, hogy a polgármesterek és a megyei tanácselnök közt feltétlenül érvényesülnie kellene a méltányosság és a kölcsönös tisztelet elvének. Ennek szellemében javasoltam már többször is, hogy ne politikai alapon, hanem a méltányosság elve alapján osszák le a helyi pályázatok önrészének finanszírozására szánt összegeket.

— A polgári oldal által nemrég szervezett előadás-sorozaton elhangzott, hogy önnél és Rácz Károly polgármesternél is járt Traian Băsescu elnök tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter, aki arról biztosította, nem felejtette el az önöktől kapott támogatást. Traian Băsescunak ez a gesztusa pénzben, illetve egyéb támogatásban kifejezhető lesz-e?

— Köztudott, hogy a Magyar Polgári Párt nyíltan felvállalta Traian Băsescu támogatását a tavaly decemberi államelnök-választáskor. Persze, nem így a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Személy szerint szerény befolyásommal élve, minden lehető alkalommal kiálltam azon vezető mellett, aki az adott helyzetben az azonnali változások irányelveit képviseli, ugyanis ránk fér. Az elmúlt húsz év bizonyította, hogy semmiképpen nem mosható össze a romániai magyarság az RMDSZ gyűjtőfogalommal. A Magyar Polgári Párt tizenhárom polgármestere, tizenhárom alporgármestere és közel ötszáz megyei és helyi képviselője joggal várhatja el Traian Barsescu elnök úrtól, valamint a Demokrata-Liberális Párttól támogatásukat helyi terveik kivitelezése érdekében, és semmiképpen nem a bársonyszékért.

Idei kilátások

— Mire lesz elég az idei költségvetés? Beruházásra is jut, vagy csak a hivatal működésének fedezésére futja? Mire számítsanak a baróti polgárok?

— Sajnos, Barót város gazdasági ereje az utóbbi években egyre csökkent, így az idei költségvetésünk kevéssel haladja meg a tavalyit. Hogy a visszaesés okait orvosolni tudjuk, összefogásra lesz szükség. Az idei költségvetésből komoly összegeket fordítunk a négy nagy megkezdett beruházásunkra — a tömbház befejezésére, a miklósvári kultúrotthon építésére, a baróti víz- és csatornahálózat rehabilitációjára, valamint az iskolakampusz folytatására —, de szeretnénk új urbanisztikai tervet is készíteni. Hasonlóan fontosnak tartom, hogy fejlesztési terv készüljön a felsőrákosi községi út, a bibarcfalvi fürdő rehabilitációjára, a városi temető, valamint a város útjainak és járdáinak karbantartására vonatkozóan.

A fentieket figyelembe véve szükségszerűnek tartom, hogy mind a megyei tanács, mind a polgármester és a helyi tanács támogassa potenciális befektetőinket, függetlenül, hogy éppen melyik oldal részéről érkezett a vállalkozó.