Nagybacon azonban különös eset: itt egy és ugyanazon település, a mai Nagybacon tartozott százharminc esztendővel ezelőtt két különálló székhez, adminisztratív területhez: a Bacon vizétől keletre eső része, Sepsibacon Sepsiszék Miklósvár fiúszékéhez, a nyugatra eső része Telegdibacon néven pedig Udarhelyszék Bardoc fiúszékéhez. Az egyesülés történelmi évfordulójára már most készül a községvezetés. Többek között ezért, de több más dolog miatt is ellátogattunk az Erdővidék napkeleti felében lévő nagyközségbe.
A történéseket le kell írni
Falumonográfia, falufüzet összeállítása vált már szükségessé Baconban. Ezzel egyetértett nemcsak a községvezetés s a polgármester, Bardocz Csaba, hanem Bardocz Réka is, aki az egykori Benedek Elek Közművelődési Egyesület elnök-mindeneseként ma is a magyar közművelődési munka szervezője.
Nem csak a múlt, hanem a XIX. század utolsó harmadától lepergett évtizedek is gazdagok olyan eseményekben, melyeket kötelessége nyomdafesték alá adni a mai község hatóságának. Igaz ez annál is inkább, mert ritkán adatott meg ezen a vidéken, hogy ekkora, cenzúra nélküli szabadsága legyen a magyar írásnak.
— Ha a Háromszék napilapban vékonykán kapott helyet, hogy mi például miképpen ünnepeltük meg itt, és az Óriáspince-tetőn a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját, akkor erről valóban szólni lehetne egy falumonográfiában. Elképzelhető, hogy beleépülhet egy ilyen könyvecskébe a már létező Bartha-féle kézirat is. Nem lesz akadálya ennek: csak munka és pénz kérdése, de a történéseket le kell írni. Nálunk nagyon tartalmas volt a település és a kisrégió napja. Hazahívtuk az innen származó dr. Veress Valér szociológust és Nagy Botond történészt, előadásaikat népes közönség hallgatta végig. De maradandót is teremtettünk. A községháza szépen felújított alagsorában az egykori Veress András-féle kezdeményezés folytatásaként tájmúzeumot nyitottunk meg. Itt jelenleg néprajzi tárlat látható, később időszakos kiállítások is lehetőséget adnak a környék településeinek bemutatkozására. Nagyon sok embert megmozgatott ez az esemény, s lehetőség adódott arra, hogy az Óriáspince-tetőn bemutathassuk olyan hagyományos termékeinket, értékeinket, mint a cserép, tégla, faragott fa, szövés, kőfaragás, üvegfestés. Forgatható pannón láthatták a háromszékiek is, hogyan élünk mi itt, Erdővidéken. ,,Velünk volt" két jeles szülöttünk is, a kiváló katonaember és hadtörténeti író, Nagybaconi Nagy Vilmos (1884—1976) és a népköltészeti gyűjtő mikós tanár, Konsza Samu (1887—1971).
A múltmentésben nem akarjuk elmarasztalni a baconiakat, hisz jelen pillanatban rendezik sajtó alá az 1922-ben született helybeli falutudós, Benedek József kéziratát, aki néhai Ferenczi István régészt kísérte a terepen. A baconiak már készülnek az egyre közeledő Erdővidéki Közművelődési Napokra.
Lelki alapot kovácsolni
Ki merné kétségbe vonni, hogy nem létszükséglet ez a mai idők körülményei közepette? Nagybaconban 2002-ben 1936 lelket számoltak össze, s ebből 1638-an vallották magukat reformátusnak. Nos, itt van a szerepe annak a hatalmas erőnek, amit a községközpont magyar egyháza képvisel.
A négy esztendeje itt szolgáló t. Molnár Sándor látogatásunk alkalmával kb. 1500 lelket említett, ez is azt mutatja, hogy Nagybacon Erdővidék egyik legnagyobb, legerősebb kálvinista egyházközsége, s akkor már ott is vagyunk az ennek lelki alapot kovácsoló, közösséget és nemzetiséget megtartó ereje értékénél. Külön intézmény, külön büdzsé, külön gondok, ám külön is együtt vannak, mert mint megtudtuk, felhőtlen a községvezetés és az egyház kapcsolata. A polgármester elmondta, hogy a mindenkori költségvetésből az egyház is részesül.
— Mi az, amit megvalósított az egyházközség, és amit akar a közeljövőben? — tettük fel a kérdést a tiszteletesnek.
— Sok épülete van az egyháznak, meg kellett azonnal kezdeni a javítást, építkezést. Pénzalapunk nem volt, gyűjtögettünk, s először a parókia konyháját tettük rendbe, egy évre rá a harangozói ház melléképületét mentettük, a tavaly elvégeztük a parókia teljes külső javítását, s jelen pillanatban a harangtorony tetejét próbáljuk javítani — sorjázta a lelkipásztor. Folytatnánk a harangtorony külső felével, mert 1977-től nem javították.
— Van-e leírt egyháztörténete az eklézsiának, van-e testvérgyülekezete a baconi egyházközségnek? Mi a helyzet a Kós Károly tervezte gyülekezeti házzal?
— A lelkipásztorok folyamatosan írják a történetet, tehát csak szintetizálni kell. Sajnos, testvérgyülekezetünk nincs. Ez nem azt jelenti, hogy nem lenne jó. A községi kapcsolat nem egyházi. Én nagyon nem töröm magamat, mert a hollandok például inkább adakoznak szociális jellegű építkezésekre, mint templomokra. Azt tartják, hogy minden gyülekezet tegye rendbe templomát! A gyülekezeti házat öt évig a tanács használja. Bért fizet érte. Benne a községi könyvtár, ott van a mi gyülekezeti termünk is. Külső fele szép, mert 1995-ben, amikor avatták a Nagybaconi Nagy Vilmos-emléktáblát, új ruhát kapott, de belül sürgősen javításra szorul.
A tiszteletes elmondta, hogy bár népes a nagybaconi fiatalság, eddig még igazából nem tudta összefogni őket. Pedig fontosnak tartja, hisz egyházának hivatása messze mutató. A konfirmáció után, ahányan vannak, annyi felé mennek. ,,A nőszövetség jól működik. Karmestere vagyok a nyugdíjasok klubja dalárdájának, az a réteg irányítható" — tette hozzá.
Ahol történelemmé válik
a statisztika
Erdővidék lakosságának túlnyomó többségét a rendszerváltás nyomán a mező, a konyha és gyümölcsöskert, az állattenyésztés tartja el. Nos, ennek a megváltozott falusi életstruktúrának a statisztikai ismerete nagyon fontos, egyfajta mutatója a mai életnek. Ritka az az ember, aki egy kisebb tájra, régióra lebontva szedi táblázatokba (a számítógép segítségével) az agrárgazdaság adatait, melyek hamarosan nélkülözhetetlenné válnak a jelenkor történetírása számára. Szilágyi-Bartha Gábor mezőgazdász mérnök, a tanácsadói iroda munkatársa számítógépében kutakodva tudhatjuk meg, hogy milyen például Erdővidék gazdaságainak és farmgazdaságainak nagyságrendi megoszlása aszerint, hogy a farmnyilvántartó alapján mekkora területet művelnek. Összesen 2510 gazdaság adatait vizsgálva kitűnik, hogy a kimutatásban szereplő 15 576 hektár mezőgazdasági területből a legtöbb — közel 5000 hektár — öt és tíz hektáros. Ennél kevesebb a kettő-öt, valamint a tíz-húsz hektárt művelő gazdaság. Jelentősebb mezőfelület — 1257 hektár — esik még a harminc és ötven hektárt művelő gazdaságok körébe. Bölön kivételével — ez a község hiányzik csak a statisztikából — Erdővidéken 462 két hektáron aluli gazdaság létezik, és csupán négy gazdaság művel 75 hektáron felüli földterületet. A legtöbb gazdaság az öt-tíz és a tíz-húsz hektárosok csoportjába tartozik, ezek az összterület felét művelik! A területek nagyobb százaléka a tehetősebb gazdaságok felé gravitál, és ez a jó, kis túlzással mondatnánk, hogy ezeknek lesz jövője majd az Európai Unió körülményei között. Miként azt a mérnök is elmondta, a mezőt művelő, öregebb korosztály gazdasági erő hiányában, de konzervativizmusa miatt is, a kisméretű parcellaművelést végzi, míg a húsz hektáron felüli gazdaságokat örvendetes módon a fiatalabb (25—40 éves) mezőgazdász korosztály képviseli.
Szilágyi-Bartha mérnökkel Nagybacon érdekes állattenyésztési kimutatását is elemeztünk, pontosabban azt, hogy miképpen oszlanak meg a gazdaságok az általuk tartott tehenek számának szempontjából.
Ez azért is fontos, mert a falusi lakosság több mint 75 százalékának havi bevételében a tejpénz nyom a latban. Íme a grafikon adatai: 62 gazdaságban egy, 65 gazdaságban két, 45 gazdaságban három-négy, 27 gazdaságban öt-kilenc, kilenc gazdaságban tíz-tizenkilenc, hét gazdaságban húsz-huszonkilenc és négy gazdaságban harmincnál több tehenet tartanak. 993 állatot összesen 219 gazdaságban látnak el kósttal.
Az alapokat
a községvezetésnek kell leraknia
Erről beszélt Bardocz Csaba polgármester, amikor Nagybacon infrastruktúrája felől érdeklődtünk:
,,Tavaly több pályázatot nyertünk, most vagyunk azok kivitelezési fázisában, de tervbe vettük új pályázatok megcélzását is. Lehetősségünk van Szárazajta és Magyarhermány vízellátásának megteremtésére, meghirdettük a negyvenmilliárd régi lejbe kerülő munkálatot, s egyelőre négy cég vásárolta meg a feladatfüzetet. Forrásból és fúrásokból nyerünk jó minőségű ivóvizet. A községközpontban, Kisbacon és Uzonkafürdő számára ugyanezt a munkálatot az izraeli céggel próbáljuk kivitelezni. Ezzel most tervezési fázisban vagyunk. A kanalizálás nem fért ebbe a programba, de van erre tervezetünk, és mihelyt alkalom adódik, megpályázzuk Nagy- és Kisbacon csatornázási rendszerének megépítését, s ebbe bele akarnánk foglalni a Magyarhermány felé tartó, 45-ös községi út felújítását is. Erre most tanulmányt rendeltünk. Az energiáknál komolyabb bajaink nincsenek, bővítésre kértünk újabb pénzalapokat, de marad az úthálózat."
A polgármester elmondta, hogy a községnek kb. 30 km út- és utcahálózata van, valamint 75 km erdőipari útja, amely a tavaly került vissza tulajdonukba. Idén folytatni akarják a Szárazajta felé tartó út aszfaltozását, Uzonkafürdő felé sem ártana kátyúzni, de azt önerőből megoldják. Elindították az erdőipari utak feljavítására is a folyamatot. A sürgősebb Bodvaj felé lenne, azt követi majd a Galati—Mélypataki szakasz, összesen 19 km hosszúságban.
Nagybaconban épül egy új labdarúgópálya, de nem felejtették el az iskolák rendezését sem. Pénzt azonban egyelőre csak az óvoda épületének feljavítására kaptak. Remélik, hogy folytatni tudják a helybeli iskola korszerűsítését is.
