A hazafiasságot erősíteni hivatott szlovákiai törvény, amelynek keddi elfogadásáról tegnapi lapunkban számoltunk be, nem az első olyan jogszabály, amely főleg magyar részről bírálatokat váltott ki. Az utóbbi másfél évtizedben a következő szlovákiai törvények borzolták a kedélyeket:
Az állami jelképekről szóló törvény módosítása
Az 1996 szeptemberében elfogadott jogszabály kiszélesítette azon intézmények sorát, amelyeknek szlovák állami címerrel és zászlóval kell megjelölniük székhelyüket. Ugyanakkor a módosított törvény büntetés terhe alatt tiltja az idegen országok zászlajának kitűzését, azok himnuszának eljátszását. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az eseményen jelen van az adott ország hivatalos küldöttsége. Budapest és a szlovákiai magyarok is élesen bírálták a módosított jogszabályt.
A büntető törvénykönyv módosítása
A parlament 1997 februárjában a köztársasági elnök vétóját követően a büntető törvénykönyv módosításának mindkét változatát elutasította. A köztársaság védelméről szóló törvény néven elhíresült jogszabály súlyos büntetéseket helyezett kilátásba olyan rendezvények kapcsán, amelyek a hatóságok szerint az alkotmányos jogrend megsértésére, felforgatására irányulnának, illetve a Szlovákiáról és a szlovákokról szóló valótlan, hamis hírek terjesztéséért külföldön. A törvénymódosítást a Szlovák Nemzeti Párt dolgozta ki és terjesztette elő azzal, hogy védelmet nyújtana a félmilliós szlovákiai magyarság állítólagos irredentizmusa ellen.
Andrej Hlinka érdemeit méltató törvény
A két világháború közti szlovák politikus és katolikus pap, Andrej Hlinka érdemeit méltató törvényt 2007 őszén fogadta el a pozsonyi parlament. A volt Csehszlovákián belüli szlovák autonómia egyik leghatározottabb képviselőjét számos történész azért bírálja, mert szerintük rokonszenvezett kora nem demokratikus rendszereivel — főként a náci Németországgal —, s a tekintélyuralmi állam híve volt. Az éles vitában végül is a törvényjavaslatból kikerült az a cikkely, amely bűncselekménnyé akarta minősíteni Hlinka bírálatát.
Az államnyelvtörvény módosítása
A tavaly szeptember elsején életbe lépett jogszabályt élesen bírálták a szlovákiai magyarság képviselői, s komoly feszültséghez vezetett Budapest és Pozsony viszonyában is. A probléma máig sincs lezárva, s megoldásában a két országnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa is segítséget nyújt. A szlovákiai magyarok különösen azt sérelmezik, hogy az államnyelvtörvény megsértéséért súlyos pénzbüntetések szabhatóak ki.
Hazafiasságot erősítő törvény
A jogszabály április elsejétől kötelezővé teszi a nemzeti himnusz eljátszását az iskolákban, az önkormányzatokban, a parlamentben és a kormányban. A közszolgálati médiának éjfél körül el kell játszania a himnuszt, s az állami alkalmazottaknak hűségesküt kell tenniük. A magyarok attól tartanak, hogy a jogszabály kapcsán zaklathatják majd a dél-szlovákiai magyar iskolákat, illetve a magyar többségű önkormányzatokat.
