éppen jól megvirradt,
panaszkodnak sután-bután
az állatok, sírnak.
Egész éjszaka nem ettünk,
ez kibírhatatlan.
Bagoly kacag itt felettünk.
Gyomrunk üres katlan.
A szárnyasok az ólakban,
hogy éhen pusztulnak.
A malacok elkókadtan,
s ketrecben a nyulak.
Hát csak kirebben a házból
két kosárral Márta.
— Senki sem hal éhen mától,
se nyúl, se madárka.
Legelébb a kakasokat,
szárnyast szabadítja.
Magot szór nekik jó sokat,
ez a tojás titka.
A malacok kukoricát,
jó veder moslékot,
eteti a mangalicát —
nem lesz ám itt éhkopp.
A nyuszika friss füvecskét,
marék sárgarépát.
Melenget már a napocska
rétet, margarétát.
Béka brekeg a vederből.
— Mit keresel benne?!
— Bekapnék hét legyet egyből,
be én, hogyha lenne.