Sepsiszentgyörgyön a Váradi József utca felső részében fal osztja ketté az utcát hosszában, népi megnevezése: a berlini fal. Mert ez is éppúgy elválaszt: a cigánytelepet a város többi részétől. A fal felső részén lakók azt szeretnék, tűnjön el, az alsó részén inkább, hogy még magasabb legyen ― valójában tehát egy láthatatlan fal is elválasztja az őrkői közösséget a város többségétől, s előbb ezt, az előítéletek falát kell megszüntetni. Ezt hivatott szolgálni a város vezetősége és a romatelepiek közös, hat hónapos programja, melynek végeredménye az utca közepén húzódó fal lebontása lehet.
Hosszú egyeztetés után született meg a partnerségi elképzelés, melyet azonban néhány kisebb lépés előzött meg: ha 2006-ban, amikor a város önkormányzata először döntött arról, hogy a közterületen kóborló állatokat befogják, naponta akár tíz lovat is elvihettek volna az illetékesek ― tavaly viszont már egész évben, ha befogtak tízet. Hogy gyakorlatilag mára megszűnt a kóbor lovak jelensége, azt a romák számára kijelölt s általuk felügyelt legelővel oldotta meg a városvezetés. Következő lépés a szekerek közlekedésére, a telepen a tisztaság megtartására s az őrkőiekkel a törvények megismertetésére és betartatására vonatkozik ― erről szól a partnerség. Konkrétan: a telepiek közül négy felügyelőt választanak ki, akiket az Amenkha Egyesület alkalmaz (fizetésüket részint a legelőhasználatból begyűjtött pénzből, részint az önkormányzat költségvetéséből állják), s akiknek egyrészt közvetítő szerepük lesz a különféle rendfenntartó erők és közösségük között (jelenlétüknek a rendőrség, csendőrség, közösségi rendőrség mellett bizalmat kellene keltenie társaikban az egyenruhások iránt), másfelől nekik kell megértetniük a többiekkel, hogy a törvények tisztelete és betartása a saját érdekük is. Ami a szekerek közlekedésére vonatkozik: a rendszám nélküli szállítóeszközök tulajdonosait első körben felszólítják, jelentsék be járművüket, s ha ezt nem teszik meg, elkobozzák a szekeret; ellenőrzik, hogy a lóürülék felfogását szolgáló eszközt valóban rendeltetésszerűen használják-e, vagy csak szemfényvesztésnek illesztenek oda egy darab rongyot; és végre elkezdik alkalmazni a szekerek közlekedését szabályozó tanácshatározatot. A tisztaságról: most a Tega és a városi kertészet segítségével takarítják a telepet, ezentúl meg az ott lakók feladata lesz a tisztaságra vigyázni. Létrehozzák az állatrendőrséget is (ezt egyelőre önkéntesekkel), akiknek az lesz a feladatuk, hogy a lótartást és -gondozást felügyeljék, s amennyiben azt tapasztalják, veri a cigány a lovát, vagy egyáltalán, embertelenül bánik vele, elkobozzák tőle az állatot. Az őrkőiek hatalmas adósságainak csökkentésére folytatják a tavaly elkezdett módszert: idénymunkára alkalmazzák őket, de fizetésüknek csak tíz-húsz százalékát kapják kézbe, a többi kifizetetlen bírságaik törlesztésére megy. Ha mindezekben eredményeket tud felmutatni a közösség, ez elsősorban az előítéletek láthatatlan falát kezdi lebontani ― véli Antal Árpád polgármester, aki tudatában van, hogy fél év alatt nem lehet nagy változást elérni, de valamikor már el kell kezdeni a roma közösség integrálódási folyamatát, hiszen az Őrkő egy szociális bomba. Dima Mihály, a telep vezetője szintúgy a mentalitásváltáshoz vezető, hosszú, de járható útnak tartja a programot, elismerve, nem csak a városlakó többségnek ― a „fehéreknek" ― kellene megváltoztatniuk a hozzájuk való viszonyulásukat, hanem a telep lakóinak is módosítaniuk kell felfogásukat, amennyiben a beilleszkedést választják.
