Meggyőződésem, nincs! Ha ők a mieink — mert azok!!! —, akkor nyugodtan vallhatjuk magunkénak ugyanúgy sportnagyságainkat is, hogy csak a legnagyobbakat említsem: Szabó Katit, Balázs Jolánt, Szabóné Orbán Olgát, Jeneiné Gyulai Ilonát, Stahlné Jencsik Katalint, Szabóné Lázár Rékát, Kicsid Gábort, Nagy Irént, Ugron Jozefinát, Radó Ilonát, Derzsi Edét... akik eredményeikkel, öregbítették a magyar nemzet hírnevét, akik bár az anyaország határain túl éltek, sportoltak, nevükkel igazolták együvé tartozásunkat. Kötelességünk tehát, hogy adott pillanatban megemlékezzünk az anyaországi és a határokon túl élő legnagyobbjainkról, eredményeik elismerésével fejet hajtsunk előttük, s méltóképpen tiszteljük sportnagyságukat.

Dömölky Lídia

Pörgessük csak vissza az idő kerekét... Az ötvenes-hatvanas évek vívópástjait egy csodálatos magyar női „testőrgárda" tartotta felügyelete alatt. Igen, egy csodálatos magyar — anyaországi és határon túli magyar — női vívógárda. S már sorolom is a neveket: Elek Ilona, Dömölky Lídia, a kolozsvári Orbán Olga, Rejtő Ildikó, a nagyváradi Gyulai Ilona, Juhász Katalin, Ágoston Judit, a szatmárnémeti Jencsik Katalin, Tasi Zsuzsanna, Nyári Magda, Bóbis Ildikó... Tudásuk bűvöletes, győzni akarásuk hatványozott, küzdeni tudásuk félelmetes, és valamennyiüknek magyarul dobogott a szíve, akár az olimpiák, akár a világbajnokságok dobogójára kellett lépniük. Őket látva vívni a páston, büszkeséggel töltött el a tudat, hogy magyar vagyok.

Dömölky Lídia Budapesten született 1936. március 9-én. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club színeiben kezdett el vívni, két évvel később a Budapesti Haladáshoz igazolt. A Haladás színeiben szerezte első országos bajnoki címét 1955-ben, s még ez évben a világbajnokságok asztalára is letette névjegykártyáját, két aranyérmet szerzett — egyéniben és csapatban. 1956-tól a Budapesti Vasast erősítette egy világbajnoki bronzéremmel (csapatban), de igazán nagyot a Budapesti Vörös Meteor vívójaként alkotott. 1953-tól a magyar női tőrválogatott tagja, négy olimpia résztvevője. Íme pályafutásának sikersorozata:

— olimpiai bajnok 1964-ben csapatban, ezüstérmes 1960-ban és 1968-ban (mindkétszer csapatban)

— világbajnok 1955-ben egyéniben és csapatban, 1959-ben csapatban, 1967-ben csapatban, ezüstérmes 1961-ben csapatban, 1963-ban egyéniben és csapatban, 1966-ban csapatban, bronzérmes 1956-ban csapatban

— Universiade-győztes 1963-ban egyéniben

— hatszoros magyar bajnok egyéniben: 1955, 1959, 1960, 1965, 1966, 1968.

Közben férjhez ment Sákovics József párbajtőrvívóhoz. Visszavonulása (1970) után a Központi Sportiskola vívószakosztályának edzője, 1976-tól a Képes Sport munkatársa, 1978-ban a Testnevelési Főiskolán vívó szakedzői oklevelet szerzett, majd a Honvéd Sportiskola és a Harvard Egyetem edzőjeként dolgozott, s közben könyveket írt, hogy csak egyet említsek: Mozgásfejlesztő és tartásjavító gimnasztika.

Dömölky Lídia holnap ünnepli születésnapját. Csatlakozunk az ünneplők közé: Isten éltessen, Lídia!