Az Erdőfüléből a szentimrei Büdös felé vezető út mellett látottak alapján Kovács Antal erdővidéki vállalkozónak készek vagyunk elhinni, hogy hamarosan nagy híre lesz az újkormosi pisztrángnak.
Kovács Antal, Noda Scurtu György és az üzletből időközben egészségi okok miatt kiszállt társuk 2007-ben döntött úgy, hogy a birtokukban levő újkormosi területen pisztrángászatot hoznak létre. A tervek elkészítése és elfogadtatása, az engedélyek megszerzése nehezen és körülményesen történt. ,,Ha nem lelünk Cristian Stoicescu halbiológusra, Mihai Taus élelmiszer-ipari mérnökre és Boér Zoltán tervezőre, talán még most sem értünk volna a dolgok végére. Nagyon kevés olyan szakember van, aki ismeri a pisztrángtenyésztést, s tudja, miként kell a hal igényeihez igazítani a technológiát" — mondotta Kovács.
A gátrendszer
A kivitelezéshez 2008 őszén fogtak hozzá, és következő év májusában fejezték be. Szűk fél esztendő alatt elkészült a víz befogásához a gátrendszer, a föld alatt húzódó háromszáz méter csövezés, a vízelosztó kialakítása, a területrendezés, a tíz, egyenként 45x5 méteres medence, a zsiliprendszer, a villamos energiát biztosító vízturbina és a szolgálati lakás.
Mindezt kettejük erejéből, magánpénzből valósították meg. Azért nem pályáztak, mert féltek a bürokráciától. Kovács Antal úgy véli, egy esztendőt nyertek azzal, hogy nem kellett pályázati iratcsomót összeállítani, eredményhirdetésre és jóváhagyásokra várni, a kötelező ellenőrzéseken átesni.
Az első rend szivárványpisztráng- és szájblingivadék 2009 júliusában került a teljesen elkészült két medencébe. Az alig ötgrammos ivadékok idén tavaszra érik el a kereskedelmi súlynak számító 20—25 dekagrammot. A vállalkozó szerint tartásuk nem nehéz, de nagy odafigyelést követel a folyamatos vízellátás biztosítása és a tápláléknak a hal élő súlyához igazítása. Értékesítésre vonatkozó elképzeléseik vannak, de szerződést még nem kötöttek. Nem is akarják elsietni. Annyi bizonyos, hogy az erőszakosnak tartott multikat szeretnék elkerülni, inkább helyi és megyei kiskereskedelmi egységekben adnák el — ha mind a tíz medence működni fog — évi harminc tonna halukat. Számára nem kétséges, hogy terméküknek keletje lesz: a lehető legjobb táplálékot adják, de arra is vigyáznak, hogy természetes környezetükben is megtalálható ennivaló szerepeljen ,,étlapjukon", s így — még ha a tenyésztési időszak hosszabb is lesz — minél jobban megközelítsék a vadon élő pisztrángok ízét.
Még csak az út elején járnak, s egyelőre csak az üzlet hátrányosabb részét, a pénzköltést ismerik. Kovács Antal azonban nem türelmetlenkedik, a tízévesre becsült megtérülési periódus ellenére azt mondja, Noda Scurtu Györggyel bármikor újra belevágna az üzletbe. A tekintélyes befektetés ellenére másokat sem beszélne le erről, de azért figyelmeztet: nagyon meg kell nézni a kiválasztott terület adottságait — a megfelelő klíma, a víz minősége és mennyisége önmagában félsiker! —, és meg kell találni azokat a embereket is, akik a szakmai hátteret biztosítani tudják.
