Katonai kiképzésen Kézdivásárhelyen
Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott magyartanár lapunk internetes változatát olvasva reagált az egyik jegyzetünkre. ,,Nagy érdeklődéssel olvastam a Csizmás futballcsapat című tudósítást, s a fényképen baloldalt álló helyzetben édesapámat véltem felfedezni, aki abban az időben Kézdisárfalván volt igazgató-tanító (Józsa Béniám).
Tartalékos zászlósként többször volt koncsentrán Kézdivásárhelyt. Azt szeretném tudni, hogy kik a középen látható fiatalok, esetleg a nevük nincs-e felírva a hátlapra. Arra kérem, ha lehet, nézzenek utána ennek. Szülőfalum, Kézdisárfalva érdekelne, hogy tényleg édesapám-e az illető, aki akkor negyvenéves volt."
Kérdésére érdemben, valószínűleg kézdisárfalvi vagy kézdivásárhelyi idős emberek tudnak válaszolni. A fénykép hátsó lapján csak a kézdivásárhelyi Kósa család legnagyobb élményéről, a bécsi döntésről és a Gábor révén Sepsiszentgyörgyre áttelepedett família családi eseményeiről — születés, elhalálozás — vannak feljegyzések.
Viszont a Kósa család hagyatékában több, a magyar katonai képzésekről származó fotó található, ezek egyikének internetes változatát az édesapja felől érdeklődő kedves nagyenyedi olvasónk rendelkezésére bocsátottuk.
A Csizmás futballcsapatra visszatérve: természetesen a két világháború között a kézdivásárhelyiek sem csizmában futballoztak, de ünnepélyes alkalmakkor — a fényképezés is ilyen — a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy a legjellemzőbb, a legszebb gúnyát és lábbelit vegyék fel. A céhes városban pedig ez az ünnepi öltöny mellett a csizma volt.
Amennyiben a képen látható személyek azonosításában a sárfalviak, a kézdivásárhelyiek segíthetnek, ezt a Háromszék szerkesztősége révén megtehetik.