Ezrek kíváncsiak a székelység ereklyéjéreGábor Áron, mindenki ügye

2010. március 20., szombat, Közélet

Két gyerekcsoport között vergődöm be az épületbe, egyik előttem araszol befelé, a másik szembe jön. Kikerülik egymást, s a befelé igyekvők még az előcsarnokban csivitelnek, amikor a következő csoport már betér a múzeum kapuján. A tolongás, a hatalmas érdeklődés nem csupán tegnapra jellemző, a héten mindennap ez történt: óvodások, iskolások rohamozták meg a Székely Nemzeti Múzeumot. Mert az ágyút látni kell. Igaz ugyan, hogy e héten, s még a jövőn is, majdnem végig csak a másolatot csodálhatják Sepsiszentgyörgyön, mert az eredeti még Kézdivásárhelyen van ― viszont ott is hasonlóképpen egymásnak adják a kilincset az érdeklődők, nem csak a gyerekek, de a felnőttek is.

A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum egyik termében egy kokárdán s az ágyún kívül semmi, csodát, csodatevő ereklyét látni oda zarándokolnak a város- és környékbeliek. A csoda említése nem indokolatlan, a csodának meg kell történnie: a látogatottság lehet az az eszköz, mellyel végleg visszaszerezhetjük Gábor Áron ágyúját. E téren nem is állunk rosszul, attól a hóhullásos naptól kezdve, amikor tizennégy férfi becipelte a Székely Nemzeti Múzeumba az ágyúcsövet, a kiállítás múlt pénteki megnyitásáig ugyan csak ,,protokoll-látogatói" voltak, de a tárlatra félezren gyűltek be, aztán a hét végén napi 150—200 látogató kereste fel a múzeumot.

Ünnepünkön Kézdivásárhely főterén a becslések szerint nyolcezren tolongtak, többnyire az ágyú körül ― és ez csak a kezdet. A hét folyamán a Céhtörténeti Múzeumban csak gyereklátogatója 700 volt az eredeti ágyúnak, a Székely Nemzeti Múzeumban 650 a másolatnak, ők zömmel maradtak múzeumpedagógiai tevékenységen is. A sepsiszentgyörgyi múzeumban az In memoriam Gábor Áron tárlat vendégkönyve vaskosabb, mint az egész múzeum számára kitett könyv, a beírások között ilyeneket olvasni: ,,Az ágyú a MIÉNK, és ITTHON MARAD. Punktum!" Vagy: ,,Iskoláinkat elvették, templomainkat lerombolták. Az ágyút nem hagyjuk!" És hasonló módon néhány oldalon át. A vendégkönyv mellett papírlapok, a múzeum saját fejléces ívei, az ágyú itthon maradásáért indított aláírásgyűjtéssel ― tegnap az első oldal még csak a közepéig telt meg, de 26-ától, amikor ismét Sepsiszentgyörgyön látható az eredeti ágyú, számítani lehet az ívek gyors fogyására. A múzeum az interneten is elindítja az aláírásgyűjtést, mert szétszórva él ugyan a tizenötmilliós magyarság hét kontinensen, de bárhol is legyenek, bizonnyal támogatják az ügyet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 8
szavazógép
2010-03-20: Közélet - Fekete Réka:

Kutyasors a tanároké (Tiltakozott a tanügyi szakszervezet)

Kutyavilág, kutyasors, csontváz szolgálatos tanár — feliratos rajzokkal, képekkel hirdették panaszaikat a tegnap Sepsiszentgyörgyön tiltakozó pedagógusok. A prefektúra előtt több mint százötvenen gyűltek össze, hogy elmondják panaszaikat a Tanügyiek Szabad Szakszervezete szervezésében tartott akción, amellyel szolidarizált a Frăţia és az Alfa Kartell helyi csoportosulása is.
2010-03-20: Máról holnapra - Fekete Réka:

Szóljunk hozzá!

Öt esztendeje vajúdik az ország, hogy korszerű, az uniós elvárásoknak is megfelelő oktatási reformot hajtson végre, amihez sorolhatnánk, hogy mi mindenre lenne szükség, de egyvalami nélkül biztosan soha nem születik meg: ez a politikai akarat.