Emberek és erőgépek az oldalban: fogy az erdő a Szent Anna-tó környékén
A világhálónak köszönhetően nem csak az láthatta, mi történik Bálványosfürdőn, alig egy kilométerre a nemrég átadott négycsillagos Best Western Bálványos Szállodától, a Szent Anna-tóhoz, illetve a Sepsibükszádra vezető út kereszteződésének közelében, aki éppen arra járt. Évszázados út menti fákat vágnak ki, tarvágás is történt. A helyükbe ültetett csemetékből csak ötven-hatvan év múlva lesznek terebélyes fák. Az út mindkét oldalán elszállításra váró rönkök láthatók, arról nem is beszélve, hogy a Sepsibükszád és Bálványosfürdő közötti útszakasz a fát szállító nehéz járműveknek „köszönhetően" katasztrofális állapotba került. Nézzük meg, mi is történik tulajdonképpen.
Saját birtok, saját döntés
A zabolai Mikes Ármin gróf örökösei, gróf Mikes Katalin fiai, Gregor és Alexander Roy Chowdhury, akiket Zabolán és Sepsibükszádon Gergely, illetve Sándor grófként ismernek, összesen tizenkétezer hektár erdőt igényeltek vissza, ám jogos tulajdonba kerülésüket évekig halogatta a visszaszolgáltatás lassú folyamata. Sepsibükszádon 4615,36 hektár erdőre-mezőre nyújtottak be visszaigénylési kérést, amiből a helyi földosztó bizottság hosszas huzavona után 2017 hektárt szolgáltatott vissza, azzal érvelve, hogy Mikes Ármin gróf tetemes területeket adott el sepsibükszádi embereknek. A visszakapott területről üzemterv készült, ennek alapján pedig megkezdődött a kitermelés, munkahelyet is biztosítva ezzel mintegy hetven sepsibükszádinak. Saját erdejüket termelik ki, a tulajdonjogot nem vitatja senki. De hogyan vélekednek a szakemberek?
A tarvágás nem indokolt
Kerezsi László, a Mohos tőzegláp és a Szent Anna-tó körüli természetvédelmi terület gondozásával megbízott cég vezetője érdeklődésünkre elmondta: vendégeik közül sokakat megbotránkoztat az erdőirtás, még akkor is, ha nem a természetvédelmi övezeten belül történik. Nem értik, mi zajlik Bálványoson, az ide vezető út mentén milyen favágás zajlik. A tarvágás nem helyes, nem lenne szabad az országútra húzni a fát, és semmiképpen sem darabolhatnák a fákat a sáncba, tiszteletben kellene tartani a kitermelési folyamatot. A munkálat a forgalmat is akadályozza. A gondnok jelentette az ideiglenes útelzárást a Kovászna megyei útügyieknek, akik szerint azonban a fa szállítása engedéllyel történik.
„Ha a Hargita megyei tanács olyan határozatot hozott, miszerint november 15. és április 30. között nehéz gépjárművekkel tilos a Szent Anna-tó irányába közlekedni, Kovászna megye önkormányzata miért nem hozott hasonló döntést az út védelmében? Miért szállítják a fát éjszaka is?" — tette fel a kérdést Kerezsi László. A tó gondnokától azt is megtudtuk, hogy tizenhétezer hektárral Kovászna, tizenegyezer hektárral pedig Hargita megye került be a Natura 2000-es természetvédelmi programba, ami a Csomád-Bálványos régiót is magában foglalja. „Nem vagyok a fakitermelés ellen — mondta Kerezsi —, de a tarvágás nem indokolt, csak egészségügyi vágást lenne szabad végezni. Mivel a fát az úton termelik ki, a hatalmas fáknak és a nehéz súlyú járműveknek köszönhetően az út szét fog szakadni. A Sepsibükszád és Kézdivásárhely közötti szakaszon már kilenc szakadás van. November óta megállás nélkül zajlik a kitermelés."
Kerezsi László szerint a fakitermeléssel járó zaj a vadakat is elijesztette a környékről, ilyen körülmények között pedig nem szabad csodálkozni azon, ha a medve lemegy a faluba.
Tudnak róla, de nem szólhatnak bele
Steckbauer György sepsibükszádi alpolgármester álláspontja több, mint hivatalos: az erdőrész, ahol a kitermelés zajlik, a Mikes család leszármazottjaié. Érvényes üzemtervvel rendelkeznek, és meggyőződése, hogy az erdészet a törvény szigorú betartásával készítette azt el. Hogy a Sepsibükszád és Bálványos közötti megyei út mellett szívfájdítóan csúnyán néz ki az erdő, meg hogy szabályos tarvágás zajlik? Az egyelőre csak a pártatlan szemlélőt érdekli.
