Az RMDSZ tájékoztatója szerint kifejtette: az elv érvényes jelen esetben is, hiszen az anyanyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás terén követelt jogok nem sértik az érintett megyék román közösségének érdekeit. Rámutatott, nem az ország egész területéről van szó, de az olyan régiókban, térségekben, ahol jelentős számú, más nyelven beszélő közösség él, ,,gondolnunk kell a román nyelv mellett az illető nyelv hivatalossá nyilvánítására". Leszögezte, a magyar nyelvnek egyes esetekben már hivatalos jellege van: helységnévtáblák, intézmények feliratai kapcsán, vagy olyankor, amikor a helyi vagy megyei tanács ülései magyar nyelven zajlanak. ,,Ezekben az esetekben a magyar már használatos, tehát tárgyalhatunk az anyanyelvhasználat kiszélesítéséről" ― tette hozzá, kiemelve az igazságszolgáltatást és a dekoncentrált intézményeket. A székelyföldi románok ― akik maguk is kisebbségben élnek ― helyzete kapcsán elmondta, a politikumnak foglalkoznia kell a közösség jogainak védelmével. Szerinte a tanügyi törvénytervezetbe foglalt, a szórványközösségekben élő, kisebbségekhez tartozó, kis létszámú osztályok finanszírozására és pozitív diszkriminációjára vonatkozó rendelkezéseknek ugyanúgy érvényeseknek kellene lenniük a Hargita és Kovászna megyében élő román közösségek helyzetére is. * Az RMDSZ elnöke bírálta a hét végi maroshévízi gyűlésen részt vevő politikusokat. ,,Nagyon veszélyesnek tartom, hogy egy, a fiatal generációhoz tartozó politikus megpróbálja átvenni a már rég túlhaladottnak hitt nacionalista retorikát" ― mondta az SZDP elnöke, Victor Ponta beszéde kapcsán. Úgy vélte, a Szociáldemokrata Párt és annak elnöke nagyot hibázik, amikor azt hiszi, hogy Erdélyben az ultranacionalista szavakkal még szavazat vagy népszerűség gyűjthető. ,,Erdélyben, akárcsak az ország már részeiben, az nyer, aki modernizációs programot, infrastruktúra-fejlesztési programot, minden fontos területen európai programot nyújt a választóknak" ― szögezte le.

Más megyéből mentek Maroshévízre

Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke kijelentette, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen megrendezett nagygyűlésén ,,nem helybeli románok voltak jelen, hanem más megyékből autóbuszokkal ideszállított pártaktivisták". A tanácselnök hangsúlyozza, építő párbeszédre alapozott, jó együttműködést szeretne a megyében élő románok és magyarok között, ez szolgálná a mindkét nemzetiség által lakott megye fejlődését.

Dagad a Voicu-botrány

Vasárnap este felfüggesztette SZDP-s párttagságát Cătălin Voicu szenátor — jelentette be tegnap a párt bukaresti szervezetének elnöke, Marian Vanghelie. Victor Ponta pártelnök korábban már kérte a bukaresti szervezettől, függessze fel Voicu párttagságát arra az időre, amíg vizsgálat folyik ellene. A Korrupcióellenes Ügyészség Cătălin Predoiu igazságügyi miniszterhez fordult, hogy kérje a szenátus jóváhagyását a szenátor letartóztatásához. Voicut csalással, hamisítással és befolyással való üzérkedéssel vádolják. A Voicu korrupciós iratcsomójából kikerült jegyzőkönyvekben politikusok — Gabriel Oprea, Ludovic Orban, Marian Vanghelie, Miron Mitrea —, bírák és üzletemberek — Costel Căşuneanu és Marius Locic — neve szerepel. * A Voicu-ügy kapcsán felmerült a gyanú, hogy a szociáldemokrata szenátor valóságos hálózatot épített ki rendőrök, ügyészek és bírák megvesztegetésére. A vádiratban szereplő bűnökről egyelőre csak hatósági jegyzőkönyvek tanúskodnak, amelyeket lehallgatott telefonbeszélgetésekről készítettek, Voicu mindenféle igazságügyi ,,közbenjárásról" beszélt politikusoknak, bizonyos ügyek ,,elsimítását" ígérve, rendőrségi és igazságügyi személyek megvesztegetését megszervezve. Tegnap újabb részletek kerültek nyilvánosságra, melyekben a szenátor Costel Căşuneanu üzletemberrel egyezkedett több tízezer euró értékű kölcsönről.