Hagyományos szokás volt a céhekben, hogy a segédek és az inasok meglocsolták a mesterek családtagjait. Abban az időben kevés vízzel öntözték meg a nőket, a kölnivízzel való locsolást nem ismerték.
Történt, hogy Szabó Dávid főcéhmester Uretzki Mátyás házánál tartózkodott, amikor fiatal mesteremberek érkeztek, hogy tiszteletüket tegyék az ünnepi szokások szerint. A látogatásnak büntetés lett a vége, amit a csizmadiacéh rótt ki a következő indoklással:
,,Csizmadia mesterlegény Szabó Sámuel bépanaszoltatott azért, hogy a húsvétünnep másodnapján Uretzki Mátyás atyánkfiánál lettek volna. Főcéhmester Szabó Dávid és Butak András atyánkfiai ide jövén, fentebb megnevezett mesterlegény Szabó Sámuelnek az öntözni járó pajtását egy kevés vízzel le találták önteni. Erre Szabó Sámuel megharagudván összeszidta a céhmester urat, parasztnak, semmi embernek, egyszóval mindenképpen mocskolta, mely hibájáért Nemes Céhünk elhatározta, fizessen 3 R. Forintot."
Mint húsvétkor lenni szokott, a fent leírt locsolkodás italozás közben történhetett. A konfliktus elindítója Szabó Dávid főcéhmester volt, mégis Szabó Sámuelt büntette meg a céh annál az egyszerű oknál fogva, hogy a főcéhmestert szidalmazni büntetéssel járt. A kirótt büntetést a céh szabályzatának 10. pontja szerint szabták meg, mely így szólt:
,,Minden mesterember szoros kötelességének tartsa magát mindenkor jámborul és kegyesen viselni, káromkodást, szitkozódást, veszekedést, egy szóval mindennemű vétkeket és illetlen magaviseletet magától eltávolítani, különben az artikulusban megállapított büntetés alá vonattatnak."
Szabó Sámuelnek ellenvetése nem lehetett, és köteles volt a céhnek befizetni a kirótt büntetést.