KOCSIS ZOLTÁN, Kézdivásárhely. Március 21-én jótékonysági előadásra került sor a felsőcsernátoni Bod Péter Népházban (felvételünk). A kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület, a csernátoni IKE és IKA Ifjúsági Egyesület azzal a céllal szervezte az estet, hogy segítséget nyújtson egy uzoni leukémiás kislánynak, Szabó Andreának. Mintegy 150 jó szándékú személy fogott össze ez alkalommal azért, hogy könnyítsen a család terhén, és mosolyt varázsoljon egy beteg kislány arcára. Az összegyűlt 1550 lejt átadták a szülőknek, a Zöld Nap Egyesület pedig áprilisban újabb gyűjtést szervez Andrea javára.
BOLDIZSÁR BÉLA, Bélafalva. Manapság Gábor Áron ágyújával — hála istennek — sokat foglalkozunk. Amikor hazahozták, szerettem volna díszkísérettel fogadni a város végén, de ezt csak a gelencei Kelemen Botond ágyújához sikerült megszervezni, amely hű mása az eredetinek. Felemelő érzés volt a feldíszített ágyú mellett vonulni, meghatódottan érintettem meg a végre hazakerült drága kincsünket. Sajnálom, hogy most a díszlövéseket nem engedélyezték. Azért ne adjuk fel.
PAKUCS ETELKA, Nagyborosnyó. Ha egy falu jó hírnevét vissza akarjuk szerezni, minden lakosra szükség van. Nagy György és Kádár Lehel családjának rendkívüli ötlete volt, hogy valamilyen formában összehozzák a falu legszebb és legtevékenyebb korosztályait, és mivel a kosaras bálok ideje elmúlt, ételkiállítással, saját borok bemutatásával tették érdekesebbé az eseményt, amelyen az 50 év alattiak közül 150 társunkat köszöntöttük. Ilyen, minden téren gazdag, szép találkozó még nem volt Nagyborosnyón, de bízunk abban, hogy lesz még a jövő nemzedékek számára is.
MOLNÁR SÁNDOR, Árapatak. Politikusok vitatkoztak az egyik tévécsatornán, és egyikük azt mondta, hogy az 1989-es forradalom hősei (halottai) szembeköpnének azért, hogy hová juttattuk ezt az országot. Ha feltámadnának, amiről tudjuk, hogy lehetetlen — de hol van az a nagyon sok, igazolvánnyal megáldott forradalmár, aki él, és tehetne is valamit annak érdekében, hogy kimozduljunk ebből a mély gödörből? Vajon ők ezért harcoltak életüket is kockára téve? Ha nem, akkor miért a nagy csend és hallgatás? Egyesek szerint azért, mert ők elérték céljukat, és hallgatni arany.
GYÖRGY ÁRON, Sepsiszentgyörgy. Markó Béla keményen markolja az RMDSZ gyeplőjét, a minapi székely nagygyűlésre sem engedte el pártkatonáit. Ugyanakkor azt hirdeti, hogy ,,fogjunk össze". Hát kivel akar összefogni? Az RMDSZ már teljesen hitelét vesztette a vezetőség hintapolitikája és hataloméhsége miatt. Ez a kijelentése éppen úgy hangzik, mint a ,,fogjuk meg és vigyétek". Kis lépésekkel, ítéletnapig...
K. S., Barót. Fel vagyok háborodva, hogy a szavazókat mindig csak hazugságokkal traktálják — olyankor jó a sok nyugdíjas, de a nyugdíjak kifizetésekor túl sokan vagyunk. Az nem jut eszükbe, hogy annak idején a nyugdíjalapot mindenkitől levonták, és milyen körülmények között dolgoztunk: nem volt sem szabad szombat, sem vasárnap, sem ünnepnap. A parlamentben az urak nem szégyellik azt mondani, hogy azoktól a nagyvállalatoktól, amelyek nem fizették a társadalombiztosítást, nem lehet behajtani az adósságot. Miért? A munkásoktól levonták, és valaki felelős azért, hogy az államnak nem adták le. Az egyszerű polgár esetében, akinek nincs munkahelye, és nem tudja fizetni a közköltséget, elzárják a gázt, villanyt, és a kilakoltatás veszélye fenyegeti. A nagyvállalatok igazgatóit miért nem lehet felelősségre vonni? Hová lett a pénz? És miből lettek itt a nagy vagyonok? Ideje lenne elkezdeni a korrupciós ügyek kivizsgálását, de itt csak a nyugdíjak befagyasztását tervezik, hogy gyógyszerre se jusson. Markó Béla miniszterelnök-helyettes aztán várhatja, hogy a nyugdíjasok rá szavazzanak. Őket csak a bársonyszék és a saját fizetésük érdekli. Miképpen lehetséges, hogy mi kölcsönt veszünk fel az EU-tól — amit aztán vissza is kell fizetnünk —, és ugyanakkor nagylelkű pénzadományokkal segítjük a moldáviai románokat? Nem lehetett volna kivárni a válság végét az adományozással?
