Alig ért véget a sepsiszentgyörgyi önkormányzati nagygyűlés, máris össztűz indult ellene a román és sajnos számos magyar sajtószerv és politikus részéről. Megkérdőjelezték jogosságát, időszerűségét, szükségességét, és a csúfondárosságig lekicsinylő jelzőkkel minősítették. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László szerint a szervezők nem ismerik a törvényeket, hiszen a közigazgatásban lehet használni a magyar nyelvet, azokon a településeken, ahol a magyarság eléri a húsz százalékot.
Lehet, hogy a törvény így szól, de a gyakorlat egészen más! Erdély legtöbb magyar többségű településén, megyei, közigazgatási, állami intézményekben, bíróságokon stb. mellőzött a magyar nyelv. Többnyire nem lehet ezekhez a fórumokhoz magyarul írni, a beadványokat, a bírói döntéseket románul kérik és közlik, úgyszintén más, fontos határozatokat, végzéseket (nyugdíjra, munkaviszonyokra, bérezésre, adóügyekre vonatkozóan) és az ezekkel kapcsolatos rendelkezéseket, törvényeket. Hogy tudja megérteni a legtöbb falusi vagy városi székely ezeket a hivatalos kifejezéseket? Forduljon fordítóhoz, amiért nem képes megoldani ügyes-bajos dolgait? Látszik, hogy mennyire ismeri Borbély úr a valóságot!
Nemzeti ünnepekkel és nemzeti szimbólumunk használatával kapcsolatban pedig tudomásul kell vennie Borbély úrnak és mindenkinek, hogy a harmadik évezredben más szempontok érvényesülnek, és — hiába kerülgetjük — csakis területi autonómia biztosítja a magyarság identitásának megőrzését, anyanyelve használatát, számbeli gyarapodását és végső soron nemzetünk megmaradását. Nagyon furcsának, kaméleoni magatartásnak ítélem meg neves magyar személyek negatív kijelentéseit a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés határozataival kapcsolatosan.
A román médiától jót nem várhatunk, de hogy a magyar média is velük egy szólamban rágalmazzon egy lényeges, döntő jelentőségű magyar kezdeményezést, ez nagyon is elítélendő. Az RMDSZ-től az lett volna nemes, ha nemcsak szóban, hanem részvételével támogatta volna, javaslatokkal jött volna, nem pedig elhatárolódik ettől a gyűléstől, bírálva a határozattervezetet. Markó Béla szerint ez összefogás? Éppen az ellenkezőjét cselekszi: gáncsolás, akadékoskodás, kifogások keresése, fölösleges filozofálás, elvtelen bírálat, minden más vélemény kizárása (mint az átkosban) a romániai magyarság egyedüli képviseletének már kiürült szerepében.
Igen, összefogtak egy olyan párttal, amelyet nagyon vehemensen bíráltak. Meghúzódnak ennek ernyője alatt. Élvezik a magas beosztással járó előnyöket, elvtelenül alkalmazkodnak minden politikai nemzethez, megtagadva, elfelejtve a magyarság jogos követeléseit.
Ezek után jogosan kérdezhetjük: mi haszna a magyarságnak ebből, talán kisebb munkanélküliség Székelyföldön, jobb javadalmazás és életszínvonal, számbeli gyarapodás, gazdasági fellendülés?
Érthető, miért maradtak távol az úgynevezett egyetértők a székelyföldi önkormányzatok gyűléséről.
Más lett volna ennek a gyűlésnek az eredménye, visszhangja, ha az RMDSZ-es polgármester urak, szenátorok, képviselők nagy számban képviseltetik magukat. Nem lett volna félfarcsokú kis gyűlés, csonka nagygyűlés stb. Ha-nem igazi magyar összefogáson alapuló határozat, amelyre felfigyelt volna nemcsak a román társadalom nagy része, hanem a különböző nemzetközi szervek is.
Ez lett volna a valódi összefogás, és nem az, amit az RMDSZ Markóval az élen gyakorol.
Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy
