Magma, határok felett

2010. április 3., szombat, Kultúra

A Mester és tanítványa című tárlattal nyílt meg csütörtök este Sepsiszentgyörgy központjában a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér. A Bazársor sarkán két felvidéki képzőművész, a pozsonyi Rónai Péter és a komáromi Farkas Roland munkái láthatóak, a kiállítást Szombathy Bálint vajdasági író, képzőművész, műkritikus nyitotta meg.

Nemcsak Sepsiszentgyörgy számára nyit új kulturális perspektívát a hazatérő fiatal képzőművészek által megálmodott Magma, a csütörtök esti nyitánnyal Kárpát-medencei dimenziójúvá nőtt a székelyföldi kezdeményezés, melynek első stációja egy olyan tárlat, amely ráadásul világvárosi légkört is csempész térségünkbe. Ütő Gusztáv írja a kiállítás katalógusában: „igen megtisztelő szerencse számunkra, hogy egy leszakított országrész művészei egy másik leszakított országrész közönségének mutatkozhatnak be".

A közönség márpedig — miként a megnyitón jól érzékelhető volt — igenis, kíváncsi arra, mit szeretnének elmondani világunkról a kortárs művészet eszközeivel felvidéki sorstársaink. A vendégeket köszöntő Kispál Attila szavai után többen méltatták e művészeti szempontból igen jelentős momentumot: Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója „az igazság órájának" nevezte a Magma megnyitását. Hiánypótló kiállítótér, elhozza a ma művészetének üzenetét, s végre helyettesíti a tizennyolc évvel ezelőtt elveszített Üvegcsűrt — tette hozzá. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke „politikai performanszában" az egyik kiállított, Picasso mondjon le! című munka kapcsán jegyezte meg: ne Picasso, hanem a politikus, az elnök — „a lépcsőházi vagy a megyei" — mondjon le, majd megköszönte a Magma-csoportnak, hogy élettel töltik be ezt a teret. „Azt gondoljuk, hogy a kultúrára, képzőművészetre válság idején is pénzt kell fordítani, nem elég a vállveregetés" — fogalmazott. Ütő Gusztáv több háromszéki képzőművész előtt emelt kalapot, de főként a Magma-kezdeményezőket (Kispál Ágnes Evelin, Kispál Attila és Vetró-Bodoni Barnabás) dicsérte. Szombathy Bálint a felvidéki kortárs „házavató" képzőművészek jelenlétének fontosságát körvonalazta, „láthatártágítónak" nevezve a határon túli, progresszív gondolkodású alkotók bemutatkozását. Végül a jelen levő tanítvány, Farkas Roland az internet révén teremtett kapcsolatot mesterével, a tárlatot távolról, webkamerán követő Rónai Péterrel.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2010-04-03: Kultúra - Bogdán László:

A templom, a szobor és a szabadság (A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat vendégjátéka)

Jelenet az előadásból
Székely János a Caligula helytartója című drámáját 1972-ben írta, akkoriban már búcsúzott a verstől, egyre kevesebb verset írt, később be is fejezte, azt állítva egy sokat vitatott esszéjében, hogy a vers minősíthetetlen korunkban már érvénytelen, mert elveszítette funkcióit. Ennek ellenére a Caligula helytartója — akár a néhány évvel később írt Protestánsok vagy az 1989-ben születő Mórok — verses történelmi dráma. Hőse Petronius római patrícius, Caligula szíriai helytartója, aki parancsot kap a császártól, hogy el kell helyeznie Caligula szobrát a jeruzsálemi nagytemplomban, ami ellen a helyi zsidóság, érthetően, tiltakozik, hiszen nem vihetnek be a templomukba ,,faragott képet". A dráma a zsidó vezetők és Petronius nagy vitájával indít.
2010-04-03: Kultúra - Borcsa János:

A mai vers míves mestere

Néhány évvel ezelőtt a Marosvásárhelyen élő Nagy Attilát — egyik előző kötetét bemutatva — az Erdélyben születő vers mai míves mesterének mondottam. Ezt ma azzal egészíteném ki, hogy újabban a mély gondolati tartalmakkal telített vers az eszménye.