Nehéz kérdés, mivel az Európai Unió jogszabályai és bírósági gyakorlata mindeddig nem határozta meg a vis maior fogalmát. Jelen állás szerint ellenkező megállapodás hiányában a vis maior körülmény nem szünteti meg automatikusan a szerződést, hanem csak annak teljesítését függeszti fel, vagy a teljesítési idejét hosszabbítja meg.

A teljesítés ellehetetlenülése

A gazdasági ellehetetlenülés fogalmát jelenleg a bírói gyakorlat nem nagyon használja. Így szinte elképzelhetetlen az elállásra való feljogosítás vagy esetleg a kármegosztás méltányossági alkalmazása. A szolgáltatás és így a teljesítés ellehetetlenüléséhez vezet az is, ha a teljesítést józan felfogás szerint a tisztesség és a méltányosság elvének figyelembevételével nem lehet elvárni: a kötelezett csak addig a határig köteles a teljesítés céljából erőfeszítéseket tenni, ameddig ezt tőle a méltányosság szerint el lehet várni. Ilyenkor beszélhetünk a kötelek túlnehezültségéről.

A felvetés sokkal aktuálisabb, mint gondolnánk: 2008-ban Donald Trump pert indított a Deutsche Bank Trust Company Americas ellen, különböző jogcímeken hárommilliárd dollár kártérítést követelve. Ezen jogcímek közül az egyik, hogy a Deutsche Bank jogtalanul utasította el annak elismerését, miszerint a hitelpiacon jelen levő pénzügyi válság és az Egyesült Államok ingatlanpiacának hanyatlása vis maior esemény, ami lehetővé tenné az építési kölcsön esedékességi idejének meghosszabbítását.

A perrel kapcsolatos kommentárok rámutatnak arra, hogy New York bírósági gyakorlatában még az olyan jelentős események, mint az 1973—74-es első olajválság, az Öböl-háború vagy az ázsiai piacok összeomlása az 1990-es évek végén, sem bizonyultak elegendőnek az ellehetetlenülés vagy a kivihetetlenség (vis maior) megállapításához. Ennek szellemében döntött a Fülöp-szigetek Legfelsőbb Bírósága 2009-ben.

Ezen logika alapján viszont nehéz elképzelni, hogy a hitelválságot bármely bíróság vis maior eseménynek minősítené. Trumphoz hasonló érvelést alkalmaz egyébként a Dow Chemical egy másik perben, kijelentve, hogy ,,a gazdasági valóság sokkal rosszabb volt december végén és 2009 elején, mint 2008. júliusban", illetve hogy ,,a történelmi léptékű piaci bukások sorozata megalapozza a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülést".

Önmagában nem elég

Ha sikerülne is meggyőzni a bíróságot arról, hogy a gazdasági válság valóban vis maior körülmény, azt is bizonyítani kell, hogy éppen ez az esemény akadályozta meg az érintett felet szerződéses kötelezettségei teljesítésében. Önmagában tehát a gazdasági válság vis maiorként bizonyított fennállása nem elegendő a szerződéses kötelezettségtől való mentesüléshez. Továbbá azt is bizonyítania kell, hogy a válság a szerződés megkötése után fejtett ki olyan hatást, hogy a teljesítés lehetetlenné vált, és ez a szerződés megszűnését eredményezte.

Figyelembe véve a tapasztalatokat és a bizonyítás nehézségeit, kevésbé tűnik valószínűnek, hogy egy ilyen tárgyú perben bármelyik bíróság megállapítaná: gazdasági válság vis maior körülmény, vagy hogy éppen lehetetlenné tette egy adott szerződés teljesítését. Ha lesz ilyen per, a bíróság döntése különösen akkor fog nagy visszhangot kapni, ha annak javára dönt, aki szerint a gazdasági válság vis maior. Ebben az esetben ugyanis a piaci szereplők várhatóan tömegesen lépnek majd fel erre a bírósági döntésre hivatkozva. (az origo.hu nyomán)