Az embereket vonzza az előző évek ökörsütéseinek ízemléke, a helyszínre csalogatja a látvány maga, a rusztikus középkor nagy összejöveteleit, a Mátyás király udvartartását idéző tumultus, no meg az Ökörsütő Étekmester híre, neve, aki városunkban tizenkilenc esztendő alatt már a harmincadik ökröt süti. Idén egy 300 kilósra hizlalt, a sülés után omlós, a szájban elolvadó húsú bikaborjú az ünnepi áldozat.

Bartha Ernő ínyesmester Kárpát-medencei hírű ökörsütő. Állítása szerint annyi ökröt sütött Szé­kelyföldtől Budapestig, hogy a belőlük együvé terelt csorda kiszorítaná a városközpontból a Szent György-napra idesereglett sokaságot. Az ökörsütést saját recept szerint készült páclé felhasználásával végzi, amelynek titkát szigorúan őrzi. A német látványsütőmesterek jelentős összeget ajánlottak a titokért, de ettől Ernő nem óhajt megválni.

Az ő sültjéből falatoztak államelnökök, Iliescu apó és Traian Băsescu is, utóbbi öt porciót is megevett, és erősen dicsérte. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere kijelentette, hogy ők nem kedvelik az ilyesmit — ezen mi nem csodálkozunk —, de miután a vendégei láthatóan jóízűen falták a húst, ő is megkóstolta, majd kijelentette: ez egészen más, mint amivel addig őt megkínálták.

A legnagyobb siker azonban nem az államfők és főpolgármesterek falatozása volt, hanem a marosvásárhelyi ökörsütő versenyen a hortobágyi ökörsütők elismerő gratulációja.

Tegnap déli tizenkét órakor az éjjel három óta sülő ökörből előbb Antal Árpád András polgármester, majd Tamás Sándor megyeitanács-elnök hatalmas szablyához hasonlatos késsel lemetszette az első, sötétbarnára pirult-puhult hússzeleteket, majd a városunkban vendégeskedő háromszéki polgármesterek tányérjába kerültek az első omlós, feledhetetlen ízű és aromájú falatok. A téren a látványhoz illő zene szólt, és ének zengett, amikor arra jártam, éppen Móricz Zsigmond Iszom a bort, rúgom a port... refrénű kedvelt nótája.

Bartha Ernő pedig pödörheti magyaros bajszát a következő húsz év másik ökörcsordájának a sokaság telhetetlen gyomrába hajtására.