Többnyire fiatalokból álló filmes csapatokra figyelhettek fel a hét végén Sepsiszentgyörgy lakói: az Erzsébet parkbeli tónál, a lacikonyhák körül és számos más helyen bukkantak fel a kamerások — mindez a Fischer Gábor magyarországi filmrendező által vezetett műhely részeként zajlott.
A Szent György-napok programjából majdhogynem teljes egészében hiányoztak a filmes események, részben ezt hivatott pótolni a budapesti rendező vezette műhely. A rendező hasonló munkát másutt már több alkalommal vezetett, Sepsiszentgyörgyre részben rokoni kapcsolatoknak köszönhetően érkezett, a meghirdetett esemény iránti érdeklődés pedig várakozáson felüli volt, huszonegyen jelentkeztek, többnyire fiatalok, s miután a hét első felében a filmkészítés elméleti vonatkozásait beszélték ki, a hét végén öt csapat forgatott le egy-egy filmet. Fischer Gábor elvként fogalmazta meg, hogy semmilyen technikát nem hoz, kamera, számítógép majd csak kerül, és ez is azt bizonyítja — amint a Háromszéknek kifejtette —, hogy ,,manapság csak az nem csinál filmet, aki nem akar". Ez egyfelől elképesztően lehangoló, ugyanakkor azonban hihetetlenül jó is — vélekedett. Nem az a cél, hogy minden résztvevőből filmes legyen, az egyhetes képzés során azonban mindenki kaphatott egy kis rálátást, inspirációt, amelyet be tud építeni abba, amivel foglalkozik. Az elkészült filmek is ezer sebből vérzőek, de nem is ez a legfontosabb, a kiértékelés, a hibákkal való szembesülés is lényeges része az alkotói folyamatnak, ez ugyanis alázatra tanít — magyarázta Fischer Gábor.
