Apró gyermekek és nagyobbak keresték fel a hét végén Tollalinta város csodapatikáját, mert ott olyan szereket árusítottak, amilyenek máshol nincsenek. Volt gondűző elixír, okosító eszencia, ügyesítő bogyó, szerelmi bájital, kedvesítő pasztilla, féleleműző csodatapasz és mindenre jó varázspirula.
Csodadoktor mindenkit kikérdezett bajairól, és a diagnózis felállítása után javasolt ezt vagy azt. Egyedülálló szemvizsgálója botanikai ismereteket is igényelt, mert jó pontnak számított, ha a páciens nem csak kiolvassa az egyre csökkenő méretű feliratokat, hanem érti is azok jelentését. De nem csak a patika volt különleges ebben a városban, hanem a könyvesbolt is, ahol a gyermekek félig kész meséskönyveket illusztrálhattak, a zenepavilon, ahol ki lehetett próbálni a hangszereket, valamint az alfabank, ahol az ügyességi próbákon nyert betűket lehetett becserélni, nem pénzre, hanem egy másik betűre, ami éppen hiányzott ahhoz, hogy az összerakott szóért ajándékokat, finomságokat lehessen vásárolni az ajándékboltban, illetve a cukrászdában. Akik mindezt a kicsi Mikes udvarára varázsolták: a helyi Caritas segítő csoportjainak munkatársai és önkéntesei.
