Egy uniós rendelet szerint 2010. december 12-étől kizárólag olyan csirkehúst lehet forgalomba hozni, amelyben a szalmonella egyik típusa sem mutatható ki. A szalmonellamentesítési programra az EU 2010-ben 2,5 millió eurót ad, amihez legalább ennyivel lenne célszerű hozzájárulniuk a kormányoknak. ,,Ha azt látják Brüsszelben, hogy a nemzeti támogatás nem éri el az uniósat, a következő évben ők is csökkentik a keretet" — érvelt Bárány László, a magyarországi Baromfi Terméktanács elnöke.

Az állattartók kétféle szalmonella-szerotípust — az enteritidist és a tifimuriumot — tartanak veszélyesnek, a sikeres mentesítéshez a tyúkállományt a kétféle oltóanyaggal háromszor kell beoltani. Ezt a kétféle fertőzést a vizsgált tenyésztyúkállományok 0,87 százalékában mutatták ki, szemben a 2008-as 1,44 százalékkal. Az idei eredmény már megfelel az uniós előírásoknak — bár bonyolítja a helyzetet, hogy a szalmonellabaktériumnak legalább 2500 típusa ismert. Közülük az öt legfontosabbat vizsgálva (az említett kettőt is beleértve) 2008-ban a tenyésztyúkállományok 3,24, idén pedig a 2,47 százalékában mutatták ki.

A magyarországi klimatikus viszonyok között a szalmonella teljes eltüntetése szinte lehetetlen — vélik az állat-egészségügyi szakértők. Az oltással visszaszoruló két típus helyébe gyorsan belép az infantis elnevezésű szalmonellabaktérium, amelynek humán-egészségügyi veszélyeit baromfis berkekben enyhébbnek tartják ugyan, de nem elhanyagolhatók.

A nulla toleranciát megkövetelő uniós szabály enyhülhet, teljes mentességet csak az enteritidisre és a tifimuriumra fognak előírni. Nyomasztóbb képet mutat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, az EFSA huszonhét uniós tagországra kiterjedő vágóhídi adatgyűjtése. Az uniós szervezet egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a levágott brojlercsirkék bőrén és béltartalmában kimutatható-e a szalmonella vagy a kampilobakter. Az egyes típusokat el nem különítő összesítésben a magyar baromfihús 85,6 százaléka tartalmazott szalmonellát, bár enteritidist vagy tifimuriumot mindössze a minta 4,6 százaléka.

A nyers csirkehússal és tojással a háztartásba behurcolt, szobahőmérsékleten gyorsan szaporodó kórokozó könnyen fertőz, elég, ha a nyers húsról lecsöpögő lé a hűtőszekrényben más ételre kerül. A nyers tojások vagy a mikrohullámú sütőben felmelegített készételek ideális táptalajt jelentenek a mélyhűtést is gond nélkül átvészelő szalmonellának. A kampilobakter még a szalmonellánál is súlyosabb megbetegedést okozhat. Erősebben is fertőz: már egy kiskanálnyi vagy falatnyi ételben is elegendő baktérium szaporodhat el a végső soron kiszáradást okozó gyomor- és béltünetek kialakulásához. Szintén a nyers húsban — főleg baromfiéban — tenyészik, és a fertőzése ugyanúgy hirtelen felszaladó lázzal, hasi görcsökkel, hasmenéssel jár, mint a szalmonelláé.

(az agraroldal.hu nyomán)