Markó szerint az elmúlt húsz évet általában folytonos vita, időnként viszály jellemezte Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatait illetően. „Nyilvánvalóan ezután is lesznek eltérő vélemények, de konszenzusra azért van szükség — mondta —, hogy világos és tiszta álláspontot lehessen érvényesíteni a határon túli magyarok ügyében. Ez a teljes mandátum teljes felelősséget is ró a Fideszre, a jövőben ugyanis fontos intézkedéseket hozhat, például olyanokat, amelyek a kettős állampolgárságra vonatkoznak" — állapította meg az RMDSZ elnöke. Markó is úgy véli, könnyített formában kellene megadni a kettős állampolgárságot azoknak a határon túli magyaroknak, akik ezt igénylik, akár áttelepülés nélkül is; azt már a magyar kormánynak kell eldöntenie, hogy esetükben korlátozza-e bizonyos jogok gyakorlását.

Román állampolgárok Kárpátalján

Ukrajnában több százezren rendelkeznek más országok állampolgárságával, így Kárpátalján gyakorlatilag minden felnőtt román nemzetiségű lakosnak román útlevele is van — közölte ungvári tudósításában a Szabadság Rádió ukrán adása. A helyi román szervezetek vezetői ezzel szemben azt állítják, hogy a kárpátaljai románok mindössze 10 százaléka rendelkezik román útlevéllel, a szakértői becslések szerint azonban minden munkaképes felnőtt románnak, azaz a kárpátaljai románság 70 százalékának van Románia által kiadott útlevele. A rádióriportban megemlítik: a kárpátaljai magyaroknak is van az anyaországuk által kiadott okmányuk, jóllehet, ez zömmel a határon túli magyar státust jelölő magyarigazolvány. ,,Ezek az okmányok arra valók, hogy átjárhatóvá tegyék az Ukrajna és Európa közötti határt" — fogalmazott a riportban Fegyir Sándor szociológus, ungvári egyetemi tanár, aki szerint az ilyen útlevelektől nem kell félni, mert tulajdonosaik tiszta pragmatizmusból használják azokat, ugyanis csökkentik vagy eltüntetik a határok jelentette akadályt. Szvitlana Mitrjajeva, az ukrán Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézetének kárpátaljai részlegvezetője szerint viszont veszélyt jelent Ukrajna nemzetbiztonságára, ha az ukránoknak külföldi útlevelük is van.

Külföldön kelendő a Dacia

Közel 80 ezer gépkocsit szállított külföldre 2010 első negyedében a Dacia autógyár. A legfontosabb vásárló Franciaország, megelőzve a tavaly vezető Németországot, amely idén nem folytatta roncsautó-programját. Három hónap alatt 33 014 Daciát szállítottak Franciaországba, 9859-et Olaszországba és 7220-at Németországba. A következő helyeket Algéria foglalja el 6237, Spanyolország 4565 és Marokkó 4172 gépkocsival. A legkevesebb Dacia Lengyelországban kelt el, 1023 példány. Eladás szempontjából a vállalatnak Románia a leggyengébb pontja. A Renault csoport tavaly év végéig 1,5 milliárd eurót fektetett be Romániában, és a Duster terepjáró tervezéséhez, gyártásának beindításához 73 millió euróra volt szükség. A Dustert március 2-án mutatták be a genfi autószalonban.

A helyi közösségre hivatkoznak

Elsősorban a helyi közösség álláspontját kell szem előtt tartania a kormánynak, amikor a Verespatakon tervezett aranybánya sorsáról dönt — véli a Links Associates kommunikációs cég, amely a beruházást tervező Roşia Montana Gold Corporation kanadai—román vegyes vállalat megbízásából a verespataki terv érdekében dolgozik. Corina Vintan, a kommunikációs cég alapítója — aki korábban a román külügyminisztériumban is dolgozott szóvivőként — Füzes Oszkárnak, Magyarország bukaresti nagykövetének a múlt héten Verespatakon tett látogatására és az ott ismertetett magyar álláspontra reagált. Vintan szerint Füzes nyilatkozatából kiderül, Magyarország egyáltalán nem bízik abban, hogy Románia képes felelősségteljesen kitermelni ásványkincseit. Elismeri, hogy a tiszai ciánszennyezés miatt érthetőek a magyar fél aggályai, de szerinte nem helytálló, hogy Magyarország egyenlőségjelet tesz a tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai egykori bányavállalat és a Verespatakon tervezett kitermelés közé.