Az eddigi tizenhat település mellett idén Lujzikalagorban is be lehetett volna indítani az iskolai magyarórákat, mivel itt a délutáni oktatás tavalyi megkezdésével megtörténtek az előkészületek, de az iskola és az egyház úgy megfélemlítette a szülőket, hogy tavasszal visszavonták a kéréseiket, a május 30-i határidő leteltével pedig a tanfelügyelőség nem fogadott el igénylést. Hegyeli Attila lapunknak elmondta, hogy tavaly a helyi polgármester rendőri kísérettel ment abba a magánházba, ahol a délutáni órákat tartották, és kikérdezte a gyermekeket, de a megfélemlítéshez az a hét katolikus pap is hozzájárult, aki az erős egyházi központnak számító, hatezer lelkes Lujzikalagorban szolgál. A hivatalos oktatás elindításának terve ebben a faluban meghiúsult, de a gajdári iskolaigazgatónak felső nyomásra meg kellett változtatnia korábbi elutasító magatartását, és engedélyeznie kellett, hogy akik akarják, tanulhassák anyanyelvüket.
Jelenleg tizenkilenc Bákó megyei faluban oktatnak magyar nyelvet, ebből három településen csak délutáni tevékenység keretében. A program ezerötszáz csángó gyermeket érint, közülük közel ezerkétszázan iskolában is tanulják anyanyelvüket tizenhét tanár segítségével. Összesen harminckét pedagógus tanít magyar nyelvet Moldvában. Ha az államtitkári látogatásra nem került volna sor tanévkezdés előtt, a meghirdetett 130 órában a jelenleginél hattal kevesebb településen taníthatnának az iskolában a magyar oktatók, de ezt sikerült megváltoztatni, és a jóváhagyott óraszám elegendő a megszervezett csoportok számára — közölte Hegyeli Attila. Lábnikban és Csíkfaluban lenne még szükség egy-egy tanárra, de ez nem okoz gondot, mert iskolán kívüli tevékenységről van szó, és ezekre a helyekre nem román állampolgár is alkalmazható, s mivel a fiatalok tömegesen menekülnek Magyarországról, a mintegy száz anyaországi jelentkezőből biztosan akad olyan, aki alkalmas e munkára — hangsúlyozta a programfelelős.
