Azt jósolják, szép idő lesz ma. Olyan igazi kiszabadulós. Mármint a természetbe. Ilyenkor ideje a télen felgyűlt pókhálót leszedni a hétvégi házakban. Vagy az első szabadtéri szalonnasütésnek.
Ki ez utóbbit választja, helyszínt is ajánlunk hozzá. Óriáspince-tetőnek hívják. Gondolom, mostanára már minden háromszéki tudja, hol található. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója óta. Meg az utána szervezett HáromszÉKünk kézművesvásárok és szekértáborok révén. Mely idén is. Épp ma. Majális annak rendje s módja szerint, térzenével, családi vetélkedővel, szalonnasütéssel. Főétek a székely arany, mi pityókának hívjuk. Kézművesekkel, kik akkor is, ott is művelik műfajukat, tanítják, ki arra vágyik. Hogy anyák napjára ― holnapra ― valami egyedivel lephesse meg a kis lurkó szívszállodája egyes számú szobájának lakóját. Szekerekkel, melyeken múltunk egy szelete. Vagy jövőképünk látlelete. Egy kis autonómiapróba. Hogy milyenek akarnánk lenni, ha majd egyszer. Összetartóak és számosak, én azt remélem. Találkozunk hát az eresztevényi Óriáspince-tetőn?
(műsor a Mi, hol, mikor? oldalon)