Szerelemről és gyűlöletről, barátságról, cselszövésről és kalandokkal teli utazásokról szólnak a Varázslatos mesék Napkeletről című mesekönyv történetei: a kiadványt Vámbéry Ármin Kelet-kutató tiszteletére mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (MTAK).
,,A Vámbéry Ármin szülővárosában, Dunaszerdahelyen működő Lilium Aurum Kiadó jelentette meg ezt a szépséges mesekönyvet" — mondta Apor Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának nyugalmazott főtanácsosa, a keleti gyűjtemény korábbi vezetője.
A mesekönyv a MTAK keleti gyűjteményében őrzött 16. századi török kézirat alapján született, ám maguk a történetek jóval korábbiak, egy elveszett perzsa gyűjtemény fordításai. A kézirat abból a gyűjteményből való, amelynek darabjait Szilágyi Dániel vásárolta Isztambulban, aki az 1848-as forradalom után a Kossuth-emigrációval hagyta el Magyarországot. ,,Szilágyi Dánielnek kis könyvesboltja volt Isztambulban, és előszeretettel vásárolta a szép török kéziratokat. Üzletében gyakran megfordult Vámbéry Ármin" — mondta Apor Éva. A Szilágyi-gyűjtemény nagy része Vámbéry Ármin közvetítésével került Magyarországra, és a 19. század második felében jutott az Akadémia birtokába, megalapozva a keleti gyűjteményt. ,,A kéziratot még Vámbéry Ármin mutatta be" — hangsúlyozta a főtanácsos. Mint kifejtette, a Budapesten őrzött kéziratot, amely a török mesegyűjtemény legjobb változata, 1451-ben Edirnében, azaz Drinápolyban másolták.
,,Az eredeti 42 meséjéből nyolcat választottak ki és fordítottak magyarra. Bűbájos Soós Tamás és Tóth László sok-sok nyelvi leleménnyel, szép mai magyar nyelvre ültette át a történeteket, és igyekezett megőrizni a verses próza ritmusát is. Nagyon kedves történetek szerepelnek benne, hasonlatosak az Ezeregyéjszaka történeteihez. Mindnek valamiféle pozitív, vidám kicsengése van: a jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig a méltó büntetését, és megkerül a szépség délceg vőlegénye is. Minden mese végén apró kis tanulságok is olvashatók. Az egyik legérdekesebb: nem az a lényeg, hogy hatalmunk legyen: attól megfoszthatnak minket, és vissza is szerezhetjük — hanem az, hogy a tudásunk gyarapodjon" — vélekedett Apor Éva, hozzátéve: ami nagyon érdekes, hogy milyen óriási kitekintése volt a világra a 13—15. századi Perzsiának.
,,S hogy ez miből látszik? Abból, hogy van olyan történet, amely a bagdadi kalifátusban játszódik, és akad olyan, amelyik Kínában vagy a Selyemút oázisvárosaiban. Óriási kitekintés a világra, hogy Bagdadtól Kínáig szóródnak a helyszínek."
