Ötszázmilliárd eurós mentőcsomagot fogadtak el a 27 EU-ország pénzügyminiszterei tegnap hajnalban Brüsszelben a közös fizetőeszköz, az euró védelmében, és ehhez jöhet még a Nemzetközi Valutaalap 250 milliárd eurós hitelkerete — közölték a konferencia befejeztével.
A példátlan nagyságú összegről szóló döntés az euró elleni spekulációs támadások elhárítását célozza. A csomag részben hitelről, részben hitelgaranciáról szól. Az 500 milliárd euró uniós kötelezettségvállalásban tehát nincs benne az a hitelkeret, amelyre szükség esetén — vagyis ha fizetési gondjai támadnának az eurózóna valamelyik országának — a Nemzetközi Valutaalaptól számítana az Európai Unió.
Az ötszázmilliárd úgy tevődik össze, hogy 50 milliárdról 110 milliárdra növelik azt a hitelkeretet, amely eddig csupán az eurózónán kívüli uniós tagállamok megsegítésére szolgált az Európai Bizottság mint hitelfelvevő közreműködése révén, de ezentúl a közös pénzzel fizető országok is részesedhetnének belőle. A további 440 milliárdot a 16 tagú euróövezet országai kétoldalú hitelgarancia formájában bocsátanák rendelkezésre hároméves futamidővel. A megállapodás Rehn szerint azt tanúsítja, hogy megvédik az eurót, kerüljön az bármennyibe. A mentőmechanizmus a tagországok reményei szerint megakadályozhatja, hogy a görög pénzügyi válság az euróövezet más országaira is átterjedjen.
Az uniós jog általános szabályként kizárja, hogy a tagállamok másik tagállam adósságaiért helytálljanak. Van azonban egy olyan cikkely is az EU-szerződésben, amely rendkívüli körülmények között ezt lehetővé teszi, és a döntés jogi alapjául az a megállapítás szolgált, hogy most ilyen rendkívüli körülmény állt elő. Az uniós országok közös döntésével egyidejűleg a tanácskozáson további államháztartási konszolidációs intézkedésekre vállalt kötelezettséget Spanyolország és Portugália. E szóban forgó két országot emlegették a legtöbbször olyanként, amelyeket fenyeget a görög válság ,,fertőzésveszélye".
