Az RMDSZ felelőssége tehát óriási — különösképpen azok iránt, akiket képvisel" — áll a Tőkés László által Markó Bélához intézett levélben, melyben arra kéri a szövetségi elnököt, hasson oda, hogy a bihari RMDSZ vizsgálja felül névtábla- és nyelvhasználati ügyben folytatott eddigi elhibázott politikáját, illetve hogy az országos RMDSZ-szervezet foglaljon állást a nagyváradi RMDSZ-es botránykeltés ügyében. Kéri egyúttal az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását, melyet időszerű kérdések sora tesz szükségessé: az EMEF szakbizottságainak működtetése; az oktatási autonómia és a felekezeti oktatás szempontjainak érvényesítése a tanügyi törvény parlamenti vitája során; a kisebbségi törvénytervezet sorsa és az autonómia kérdése; a Kulturális Autonómia Tanács létrehozása; európai parlamenti együttműködés és a ciánalapú bányakitermelés ügye; az új magyarországi kormány felállása.

Halad az oktatási törvény vitája

A képviselőház szakbizottsága jóváhagyta az oktatási törvény kisebbségi felsőoktatásra vonatkozó 125. cikkelyét abban a formában, ahogyan azt az RMDSZ beterjesztette — közölte Kötő József képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke. A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját. A jogszabály ugyanakkor lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén, az alapfinanszírozás tekintetében pedig növelt koefficienst ír elő azon diákok számára, akik anyanyelvükön folytatják tanulmányaikat. A tanügyi bizottság jóváhagyta a 151. cikkelyt is, amely az anyanyelven történő doktorálás lehetőségét szavatolja.

Csíkszeredán nem lesz rovásírás

Nem írhatják ki Csíkszereda nevét rovásírással a város ki- és bejáratánál, a Hargita megyei bíróság tegnap érvénytelenítette a helyi tanács erről szóló határozatát, melyet a prefektúra támadott meg. A város önkormányzata tavaly júniusban fogadott el határozatot arról, hogy rovásírással is kiírják a város nevét a be- és kijáratoknál, de a Hargita megyei prefektúra megtámadta a határozatot a közigazgatási bíróságon az anyanyelvhasználatot szabályozó kormányhatározatra hivatkozva, amely lehetővé teszi az anyanyelv használatát a feliratoknál azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a húsz százalékot, de érvelésük szerint ebben az esetben nem alkalmazható, mert a 2002-es népszámláláskor alig 150-en vallották magukat székelynek Csíkszeredában.

Nőhet az egészségbiztosítási járulék

Az egészségbiztosítási járulékot 10,7 százalékról 14 százalékra növelhetik, ezzel az egészségbiztosításai alap húsz százalékkal nagyobb lenne, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi minisztérium dolgozik a jogszabályon — közölte Adina Geană, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója. Elmondta, az általa vezetett intézménynek nincsenek adósságai az orvosi szolgáltatásokat nyújtók felé, de hozzátette, a 2010-es kiadásaik nincsenek lefedve, és a 2009-es szerződések sem, mert hitelvonalakat nyitottak, amelyeket a 2010-es költségvetésből fedeznek. Utalt a betegszabadságokra is, mint mondta, 2009-ben összesen 292 évre adtak betegszabadságot, ami a rekordok könyvébe illő szám.

Euró később

Románia az euróövezethez való csatlakozás egyetlen feltételét sem teljesíti, így az árak stabilitására, a költségvetésre, a valutaárfolyam stabilitására, a kamatok konvergenciájára vonatkozó előírásokat sem, és törvénykezési akadályok is vannak — közölte az Európai Bizottság. A bizottság más tényezőket is felmért, mint a fizetési mérleg, a pénzpiaci termékek integrációja, a külkereskedelmi mérleg hiánya. Románia 2015-ben szeretné az ország hivatalos pénznemévé nyilvánítani az eurót.